Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.12.14.
Magyarország hosszú-hosszú küzdelem után elfogadta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által felkarolt, eddig összesen 137 ország által támogatott elképzelést, amely szerint a fejlett államok egységesen bevezetik a globális minimumadót. A részletek megértésében Czoboly Gergely, a PwC Magyarország adószakértője segített nekünk.
A globális minimumadó működése
A 15 százalékos globális minimumadó a vállalati nyereségekre vonatkozik. A szabály nem kötelez egyetlen tagállamot sem arra, hogy általánosan emelje meg a társaságiadó-szintjét. Ugyanakkor előírja azt, hogy az elvárt és ténylegesen megfizetett adó közötti különbözetet mindenképpen beszedjék.
Kire vonatkozik? Fontos tudni, hogy ez az egész kérdés csak a nagyon nagy cégekre vonatkozik. Az elfogadott irányelv olyan vállalatcsoportokra terjed ki a világon, amelyeknek cégcsoportszinten legalább 750 millió euró (305 milliárd forint) bevételük van, a mostani uniós szabály pedig azokra lő, amelyeknek van legalább egy tagjuk is az Európai Unió területén.
Itthon tehát részben azokat a magyar központú cégeket érinti, amelyek csoportszinten elérik a 750 millió eurós bevételi határt. Ilyenből kevesebb van, de mellettük nagyon sok olyan leányvállalat működik az országban, ahol a külföldi anyavállalat (francia, német, amerikai, ázsiai) forgalma eléri ezt a szintet. Ez egy óriási kör: vannak, akiknek Magyarországon is van ekkora, forintban 305 milliárdot meghaladó forgalma (Mol, MVM, Audi, Magyar Telekom, Samsung és sokan mások), de ha a nemzetközi cégcsoportra tekintünk, kevés olyan multi van, amely ne esne bele ebbe a kategóriába (legyen a példánk a Siemens, a Microsoft, a Huawei, a Foxconn vagy éppen a Coca-Cola).
Abban az esetben, ha egy országban az adott vállalatcsoport tényleges adóterhelése nem éri el a 15 százalékot, akkor a különbözetet – a feltöltési adót – más országok vagy akár maga a székhelyül szolgáló ország is beszedheti. Különleges helyzetben lehetnek az EU-n kívüli központtal rendelkező cégcsoportok. Esetükben ha bármely külföldi társaságuk adószintje kevesebb 15 százaléknál, akkor elképzelhető, hogy éppen a magyar leányvállalattól kell majd beszedni a különbözeti adót a minimumadó szintjéig...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.