A MENEKÜLTEKET ORBÁN TERELI ÁT AUSZTRIÁBA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.12.14.

Ausztriában nagy vihart kavart, hogy a kormány Románia és Bulgária schengeni csatlakozása ellen szavaztak. A menekültek ugyanis nem nekik, hanem Orbánnak köszönhetők, írják, a kancellárról pedig megállapítják, a budapesti „populistákhoz és szélhámosokhoz” dörgölőzik. Nemcsak Magyarország van távol az uniós forrásoktól, de még a lengyeleknek sem sikerült megszerezni a pénzeket, most azonban előzetes megállapodásra jutottak az EU-val. A New York Times szerint a gazdaság fontosabb, mint a klímaváltozás, így kettőt üt az EU-n. Nemzetközi lapszemle. 

A Bloomberg amerikai hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva arról ír, hogy Varsó előzetes megállapodásra jutott Brüsszellel a jogállamiság visszaállítását szolgáló lengyel jogszabályok szövegéről. Ahhoz azonban, hogy a lengyel kormány ténylegesen hozzájusson a több mint 34 milliárd euróhoz, a szejmnek előbb meg kell szavaznia a tervezeteket. A Bloomberg felhívja a figyelmet arra: az ottani vezető kormánypárt, a konzervatív Jog és Igazságosság, a PiS helyzete egyebek közt abban különbözik a Fideszétől, hogy Lengyelországban jövőre választásokat kell tartani, így hát erre tekintettel sürgősen kellene a pénz.

Képmutatónak és értelmetlennek tartja Lendvai Pál a Der Standard bécsi lapban azt az osztrák külpolitikai lépést, amellyel megakadályozták Bulgária és Románia felvételét az belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezetbe. A publicista szerint teljes fake newsként, vagyis hamis híresztelésként hatott Karl Nehammer kancellárnak az ORF köztévében elhangzott magyarázkodása, a nemzeti érdekekre, a menekültek növekvő számára, az EU elhibázott menekültpolitikájára való hivatkozás. Lendvai utal arra, hogy nemcsak az osztrák politikai körökben keltett - Alexander Van der Bellen államfő, illetve Othmar Karas európai parlamenti első alelnök részéről - igen negatív visszhangot a bolgárok és a románok kihagyása Schengenből, hanem külföldön is. Annalena Baerbock német külügyminiszter és Matteo Piantedosi, az olasz belügyi tárca irányítója is érthetetlennek és igazságtalannak bélyegezte az osztrák elutasítást.

„Karas, az Osztrák Néppárt legtapasztaltabb Európa-politikusa joggal veti fel, hogy a menekültek számának ausztriai növekedése elsősorban Magyarország politikájának tudható be – Orbán ugyanis a menedékkérőket továbbtereli Ausztriába, ahelyett, hogy annak rendje és módja szerint regisztrálná őket” – írja a Der Standard állandó szerzője. Claudia Gamont, az osztrák liberális Neos-pártnak az EP-képviselőjét idézve azt veti a kancellár szemére, hogy a budapesti, illetve belgrádi „populistákhoz és szélhámosokhoz” dörgölőzik, amivel Ausztria elveszíti hitelességét az európai politikai színtéren. Lendvai szerint ennek a pofonnak a gazdasági következményeit hamarosan megérzik a Bulgáriában, illetve Romániában erősen elkötelezett osztrák vállalkozók.

A szerző bírálja azt a hamis EU-képet sugalló retorikát, amely szerint, ha valami sikerül, az nemzeti tett, ha pedig félresiklik, akkor az Unió a hibás. Az, hogy az Osztrák Szociáldemokrata Párt csúcsvezetése is beszáll ebbe a szomorújátékba, erkölcsileg aggályos, politikailag pedig kontraproduktív – teszi hozzá.

Eszkalálódik a klímakereskedelmi háború – írja a The Wall Street Journal annak kapcsán, hogy Európa olyan új adók kivetésére készül, amelyek a New York-i újság megítélése szerint vállalkozásellenesek, és elmélyíthetik a recessziót.

Karácsony közeledik, ám a vállalkozások azt érezhetik, hogy április elseje, a bolondok napja köszöntött be – olvasható a kommentárban, amely két európai döntést is pellengérre állít. Az egyik a nagy multikra kivetendő, 15 százalékban meghatározott minimális nyereségadó elfogadása, ami – miként az már sokszor elhangzott – a magyar vétófenyegetés után válhatott közös uniós állásponttá. Ennek az OECD égisze alatt kidolgozott intézkedésnek az a pikantériája, hogy csaknem kétszáz kormány jelezte részvételi szándékát, köztük eredetileg az amerikai is, de eddig csak az EU 27 tagállama, valamint néhány más ország bizonyult - a Wall Street lapjának megfogalmazása szerint - olyannyira ostobának, hogy a tervet meg is valósítsa. Kína, India és sok más fejlődő ország aligha teszi ezt meg.

Az Egyesült Államok saját minimumadó-előírásrendszert érvényesít, és az amerikai lap szerint egyelőre teljesen átláthatatlan, pontosan milyen formát ölt majd az európai szabályozás, miként lehet majd összhangba hozni az európai és az amerikai jogi előírásokat, elkerülni az adóháborút.

A másik ügy az az európai döntés, hogy külön meg fogják adóztatni azoknak a termékeknek az importját, amelyeknek az előállítása károsanyag-kibocsátással jár. Az úgynevezett karbon-kiegyenlítő mechanizmus deklarált célja, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek azoknak a cégeknek az érdekében, amelyek a termeléshez karbonkibocsátási kvótát kénytelenek vásárolni. A The Wall Street Journal szerint már a kvótarendszer is eltántorítja Európától az ipari vállalatokat, de az import megadóztatása – olyan országokból történő behozatal esetén, ahol nem sújtják különadóval a karbonkibocsátást – valóságos „beruházásgyilkos” hatást fog kifejteni. A klímapolitika a gazdasági növekedés ellen hat, és a mostaninál jobb amerikai kormányzat harcot vívna ez ellen, de Biden Fehér Háza társutasként viselkedik – áll a kommentárban.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ