A MAGYAR KORMÁNY OROSZORSZÁGON KÍVÜL KERES ENERGIABESZÁLLÍTÓT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.12.19.

A hunokat az aszály, a 21. századi magyar politikai vezetést pedig az energiabeszerzés új célpontjai indították útnak. Azerbajdzsánból áramot, a Közel-Keletről olajat és gázt vehet Magyarország. Nemzetközi lapszemle.

Attila, a hun, feltehetően azért indult hódító útra a Római Birodalom ellen, mert ahol letelepedett, túl száraznak bizonyult a klíma – állítják a Cambridge-i Egyetem kutatói, akik egyrészt a fák évgyűrűiből következtettek erre, történelmi, illetve új régészeti leletek elemzése után összegezték feltételezésüket, amiről a Jerusalem Postban olvashatunk. Egyes történészi megközelítések szerint a hunok 4-5. századbeli Kelet-, illetve Közép-Európába nyomulása és kalandozásaik vezetettek végeredményben a Római Birodalom bukásához, mások viszont nem csak ezt vonják kétségbe, de Attila mondákat és származását is, illetve kapcsolatát Európa ezen részével.

Mindenesetre a fák évgyűrűit rekonstruálva 2000 éves viszonylatban a kutatók most arra jutottak, hogy Magyarország területén a 4-5. században szokatlanul nagy szárazság alakult ki, ami megnehezítette a gazdálkodást és az állattartást is, magát a helybenmaradást, és mindeközben megindult a migráció, illetve a régióban egyre nőtt a területhódítói aktivitás. A krónikák szerint a hunok erőszakosak, nagyravágyók és pénzsóvárak is voltak, ezért aranyat és területeket követeltek a rómaiaktól, a galloktól és Itália északi részein a 450-es évek elején.

Négyoldalú megállapodást kötött Magyarország, Románia, Grúzia és Azerbajdzsán szombaton Bukarestben, amely alapján az egyik leghosszabb földalatti, és a Fekete-tengeri vezeték kiépítésével áramot szállítanak az Európai Unió országai számára is. Mindez az azeri zöld alternatív energiára, a szélenergiára épülne. A megegyezés, amelynek aláírásán Ursula von der Leyen is jelen volt Romániában, azt bizonyítja, hogy az oroszoknak nem sikerült megbontani az uniós energiaellátás egységét, írja az AP amerikai hírügynökség.

A vezeték 1100 km hosszú lesz, jövőre kezdik az előkészületeket, és 3-4 év múlva meg is valósulthat a projekt, amelyhez az Európai Bizottság 2,3 milliárd eurós támogatással járul hozzá, írja az Euronews.

Románia gázszállításra külön szerződést is kötött Azerbajdzsánnal. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter pedig Omanban és Katarban tárgyalt a múlt héten gáz és olajvásárlásról, ami azt mutatja, hogy a kormány is Oroszországon kívüli energiabeszerzésen dolgozik, ahogy az unió többi országa is.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ