A KÖZOKTATÁSUNK TÖNKRETÉTELE UNIÓS PÉNZEKKEL

LEVEGŐ MUNKACSOPORT BLOGJA
Szerző: MIKLÓSI LÁSZLÓ
2022.12.16.

Az uniós támogatások az utóbbi jó néhány évben az oktatás és különösen a közoktatás területén ahelyett, hogy segítették, fejlesztették volna az országot, egy olyan rendszer kiépítését és kiépülését tették lehetővé, amely a korábbi állapothoz képest erőteljesen rontotta azt.

Az Európai Unió jelentős támogatást adott Magyarországnak a közoktatás fejlesztésére. Ezt a támogatást egyes meghatározó elemeiben azonban úgy használták fel, ami gyökeresen ellentétes az Európai Unió elveivel és elvárásaival, amelyek szerint jelentősen javítani kell az oktatás színvonalát, hiszen ez biztosítja az Unió versenyképességének alapjait.

A közoktatás hátrányos átalakítása a köznevelési törvény 2011-es elfogadásával kezdődött. A 2012-ben jóváhagyott kerettanterv szintén visszalépés volt az előzőhöz képest, majd 2020-as Nemzeti Alaptanterv (NAT) és kerettanterv újabb nagymértékű romlást idézett elő.

Az elmúlt 12 év során az iskolákat elvették az önkormányzatoktól és állami kézbe vették, az iskolarendszert központosították, kötelező központi tanterveket hoztak létre. Az iskoláknak szinte minden önállósága megszűnt, az iskolaigazgatókból intézményvezetők lettek, akiknek egy időben még a kréta beszerzéséhez is az állami tankerületi központ engedélyét kellett kérni. A kötelező tanítási óraszámot heti 22-26 órára emelték. Ez a korábbinál egyenlőtlenebbé és átláthatatlanabbá tette a tanárok kötelező tanóráinak számát, ugyanakkor növelte a tanárok terhelését. Ennek következtében kevesebb energiájuk, idejük marad, nehezebb a pedagógusoknak felkészülniük az óráikra. Nem csupán a fizetések alacsonyak, hanem rendszerint a helyettesítéseket sem fizetik ki túlóraként. A feladatok növelése és a munkakörülmények folyamatos romlása miatt a tanárok egyre kizsigereltebbek. Mindez további okokkal együtt a tanítás színvonalának esését eredményezheti.

Egyentankönyveket, tehát állami tankönyv-monopóliumot hoztak létre. Ezeket az ún. kísérleti tankönyveket EU-s pénzekből fejlesztették, és hiába kísérletiek, rögtön kötelezővé is tették.

Ezek az egyentankönyvek szakmailag óriási visszalépést jelentettek a korábbi tankönyvekhez képest. Az állami iskolákban csak ezeket a tankönyveket engedik a tankönyvrendeléskor állami forrásból megrendelni, a piacon meglévő egyéb tankönyveket pedig nem, – annak ellenére, hogy számos más tankönyvet a kiváló minőségüknek köszönhetően más országokban, például Romániában és Szlovákiában a pedagógusok nagy megelégedettséggel használják (például a Mozaik Kiadó egyes könyveit). Az egyentankönyvek minőségére jellemző, hogy volt olyan tankönyv, amelyet mintegy száz oldalnyi terjedelemben elemeztünk, írtuk le a töméntelen hibáját...

ITT OLVASHATÓ