Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.11.05.
Már a bevezető mondat is felkeltette az érdeklődésemet:
„Abban az esetben, ha az Ön által vezetett intézményben nincs olyan gyermek, akinek fejlesztőpedagógiára lenne szüksége, vagy akinek a fejlesztésére gyógypedagógiai ismeretekre lenne szükség, ha az Önök intézményében nincs roma/cigány származású gyermek, akkor az alábbiakban található pályázati program nem releváns Önöknek.
Ha viszont van Önöknél ilyen gyermek, kérjük, tanulmányozza a csatolmányban található pályázati programot.”
A program három képzést kínál, a második a „Romapedagógia szakmódszertanos pedagógus” képzettséget adja.
Megint egy időutazásban érzem magam. Sok évvel ezelőtt ez a képzés masszívan benne volt a rendszerben, a rendszerváltás után szerencsésen eltűnt. A szakmaiság tüntette el.
Mert nemzetiségi, etnikai alapon a korszerű pedagógia nem címkéz. Hiszen nincs német, román, vagy, hogy egy most aktuális csoportot is említsek, ukrán pedagógia. Ez a megközelítés csak megágyaz a kirekesztésnek.
Volt valamikor egy mondat, amit tanultunk. Hogy a gyerekeket mindig a szociokulturális környezetével együtt értelmezzük. Minden gyerek más, a jó pedagógiai viszonyulás pedig a gyerekhez alkalmazkodik.
Nekem van órám szegregált tanulócsoportban, csak romák között, és olyanban is, ahol a csoport nagy része a többségi társadalomból kerül ki. 40 éves pedagógiai pályafutásom alatt sosem éreztem, hogy rájuk másfajta módszertan kellene. Gyermekközpontú és a szociokulturális közegüket is értelmező módszertan kell. Ami nem etnicizál.
Persze tudom, ez a kényelmesebb. Kijelenti, hogy őket nem lehet úgy tanítani, mint a többit. Ez felmentés is a felelősség alól.
Az, hogy most ez így előkerül, nem sok jót jósol. Egy idő után igazolja majd az oktatási szegregációt is, hiszen ugyebár nem lehet egy osztályban kétféle módszertan szerint tanítani.
Ez egy újabb lehetőség a szakadék növelésére.
Nemrég egy új Európai Bizottsági meghallgatásra hívtak, a roma gyerekek oktatási helyzetéről. Nyilván, ha pl. ezt civil oldalról meghallgatják majd, akkor a kirekesztés erősödése az üzenet. Ugyanez kormányzati oldalról az ügyet kezelő álláspontként jelenik meg. Ebben vagyunk évek óta. Két, egymással szemben álló álláspont. Ami nem közeledik. Sőt. Visszatérnek a régi mintázatok, újra. Azok is, melyekről azt gondoltuk, már tanultunk belőle, zsákutca volt, és magunk mögött tudhatjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.