Szerző: PAUL KRUGMAN
2022.11.09.
A közgazdasági Nobel-díjas szerint az élet megy tovább, bármi történjék is a politikai színpadon, és a kormány politikája továbbra is nagy hatással lesz az emberek életére. Tíz-húsz évvel ezelőtt még sokan legyintettek azokra, akik figyelmeztettek, hogy a Republikánus Párt egyre szélsőségesebbé és demokráciaellenessé válik. Ám a figyelmeztetők intései lépésről lépésre beigazolódtak. Ma már szinte bevett bölcsesség, hogy a GOP (Great Old Party – ahogy Amerikában nevezik a republikánus pártot) ha teheti, valami olyasmivé alakítja Amerikát, mint Orbán Viktor Magyarországa, amely papíron demokrácia, de a valóságban etnonacionalista, tekintélyelvű, egypártrendszer. Az amerikai konzervatívok nem is csináltak titkot abból, hogy Magyarországot szerepmodellnek tekintik, ünnepelték Orbánt és konferenciákon hallgatták a beszédeit.
Ma már azonban ez a bevett bölcsesség is téves. Ha Amerika egypártrendszerbe süllyed, akkor Krugman szerint sokkal rosszabb és sokkal rondább lesz annál, mint ami a mai Magyarországon látható. Ami a mostani választás hagyományos politikai kérdéseit illeti: ha a demokraták elvesztik a többségüket a két ház egyikében vagy mindkettőben, hangos vádaskodások lesznek, és sokan azt mondják majd, hogy inkább hétköznapi dolgokról kellett volna beszélniük, nem pedig a demokráciát fenyegető veszélyekről. A szerző a lap kommentárjait idézve szólt számos republikánus jelöltről, majd rámutatott: a hatalmon lévő elnök pártja szinte mindig veszít mandátumokat a félidős választáson, és ez azt jelzi, hogy a demokratáknak még többet kellett volna beszélni a gazdaságon túli kérdésekről.
“Azt is mondanám, hogy alapvetően tisztességtelen volt úgy tenni, mintha ez egy átlagos választási szezon lenne, ahol csak a gazdaságpolitika a tét” – tette hozzá a szerző.
Még azoknak a választóknak is aggódniuk kellene amiatt, hogy a kormánypárt elutasítja a demokratikus normákat, akiket jobban érdekel a fizetésük és a megélhetésük, mint a demokrácia. Egyrészt a republikánusok nyíltan beszéltek arról a tervükről, hogy a gazdasági káosz fenyegetésével olyan engedményeket akarnak kicsikarni maguknak, amelyeket a szokásos jogalkotási folyamat során nem tudnának elérni. Továbbá, bár érthető a választók ösztönös reakciója, hogy más sofőrt szeretnének választani, ha nem tetszik nekik, merre tart a gazdaság, meg kell érteniük, hogy ezúttal a republikánus szavazat nem csak azt jelenti, hogy valaki másnak adnak esélyt a kormánykeréknél; ez egy nagy lépés lehet afelé, hogy a kormánypártnak adják át az irányítást, és a választóknak esélyük sincs arra, hogy felülvizsgálják ezt a döntést, ha nem tetszik nekik az eredmény.
“Ezzel eljutottam ahhoz a kérdéshez, hogy milyen lenne egy egypárti Amerika” – írta Krugman.
Már-már szállóige, hogy a republikánusok Magyarországgá akarják változtatni az Egyesült Államokat. Magyarország valóban tálcán kínálja az esettanulmányt arról, hogyan halhatnak meg demokráciák a 21. században. De Orbán uralmáról olvasva feltűnik, hogy miközben a rendszere mélyen elnyomó – az elnyomás viszonylag finom. Ahogy egy éleslátó cikk fogalmazott, “puha fasizmus“, amely a gazdaság és a hírmédia ellenőrzése révén tehetetlenné teszi a másként gondolkodókat anélkül, hogy megveretné vagy börtönbe zárná őket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.