RÉMISZTŐEN HITELES JÁTÉKFILM MUTATJA MEG, HOGYAN KERÜLNEK A MAGYAR LÁNYOK A GYEREKPROSTITÚCIÓBA

TELEX
Szerző: VINCZE BARBARA
2022.11.16.

Fontos társadalmi témában készített kisjátékfilmet Chilton Flóra operatőr-rendező két hazai civil szervezettel együttműködve, de amilyen fontos a téma, legalább annyira fontos a film keletkezéstörténete is. A Válaszúton című film a gyerekprostitúció és emberkereskedelem működésére hívja fel a figyelmet, részben olyan szereplők közreműködésével, akik maguk is a sérülékeny csoportba tartoznak. Megnéztük a filmet, és beszélgettünk az ötletgazdákkal egyebek mellett arról, hogy miben segíthet egy film a lehetséges áldozatoknak.

Sok mindennek lehet a szimbóluma egy plüssmackó, és általában kellemes képzettársításokat hív elő. Van persze olyan is, amikor a hátrahagyott gyerekkor szomorkás jelképe. A gyerekek felnőnek, ez az élet rendje, bólogat ilyenkor az ember – csakhogy amikor egy 15 éves kislány kényszerül belépni a felnőttek világába, és annak is a legsötétebb bugyraiba, megszólal a vészcsengő: nem, nem ez az élet rendje, és az sem az élet rendje, ahogyan a mackó tulajdonosa a gyerekkorát élte.

Az anyját 12 évesen elvesztette, az apját sosem látta, testvérei, rokonai nincsenek, intézetben nevelkedik. Mindez persze csak fikció, egy filmet látunk, de már az elején tudni lehet, hogy ez a fikció nagyon, talán túlságosan is közel áll a valósághoz. És nem csak azért, mert a főszereplő lány a forgatás idején családok átmeneti otthonában élt. A Válaszúton című Chilton Flóra-film a gyerekprostitúció és emberkereskedelem működéséről szól, ami nagyon aktuális, nagyon 2022-es, és nagyon magyar probléma.

„Az Európai Unióban azonosított magyar nemzetiségű, szexuális célú emberkereskedelem-áldozatoknak 64% gyerek, ráadásul a gyerek áldozatok 7,4 százaléka 11 évnél fiatalabb. Az összes Európai Unióban regisztrált emberkereskedelem-áldozat közül a legtöbb magyar nemzetiségű.

Mélyszegénység, roma származás, állami gondozás: mindegyik kockázati faktor a gyerekek szexuális kizsákmányolásában” – olvasható az ECPAT és a Hintalovon Alapítvány közös országjelentésében (ezzel cseng egybe a holland rendőrség tapasztalata is, akik nemrég érzékenyítő körutat szerveztek Magyarországon.) A filmben ábrázolt téma – ahogy azt Sebhelyi Viktória szociológus, a téma kutatója és a Terres des Hommes Alapítvány munkatársa a bemutató után elmondta – a harmadik legjövedelmezőbb bűncselekmény a világon a drog- és a fegyverkereskedelem után.

A főszereplő lány (Zsákai Eszmeralda) tehát intézeti barátnőjére hagyja a plüssmackóját, és ami innen történik, arról lehetetlen spoilerezés nélkül írni, ezért lássuk inkább az előzményeket. A Pászik Cristopher által alakított másik főszereplő, Deni, börtönből szabadul, hazamegy az anyjához, ahol nevelőapja egyetlen lehetséges irányban jelöli ki számára a szabad életet: kerítsen egy prostitúcióba kényszeríthető lányt. Kap hozzá két munkaeszközt: egy BMW-t és egy aranyláncot. Egy vidéki diszkóban a Farkas Franciska által alakított pultosnő mutatja meg neki, kik a táncparketten az „otthonosok”, akik közül egy hamar a horgára is akad. Jön a csábítás, a szép szavak, az ígéretek és 3 nap múlva már ott vagyunk a plüssmackós jelenetnél, amikor a 15 éves lány egy sporttáskába gyömöszöli az összes cuccát. Ekkorra a fiú már eléggé megkedvelte...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN