Szerző: SZELE TAMÁS
2022.11.10.
Rendben, a sertéscombot kihagytam, nem lehet minden tökéletes. Régi vicc jut eszembe, nagyon régi:
- Látom, az van kiírva, hogy „egy kiló krumpli háromszáz forint”. Kérek tíz kilót.
- Nincs, kérem.
- Akkor miért írta ki?
- Hogy is mondjam csak... maga miért ide jött vásárolni, miért nem a szomszéd sarokra ment?
- Mert ott ötszáz forint a krumpli kilója.
- Na látja, amikor van, akkor nálam is annyi. Másegyebet?
Körülbelül erre lehet számítani, hiszen nem fogja megérni a kiskereskedőknek a szeptember 30-i áron adni ezeket az alapvető termékeket: a bevétel-kiesést már nem is nagyon van miből kigazdálkodják. Gulyás Gergely szerint a tojás ára 25, a burgonyáé 10 százalékkal lesz kötelezően alacsonyabb, mint a mostani reálár, ami azt jelentené, hogy más közszükségleti cikkek árát kéne kompenzációként emeljék (míg azokat is be nem vonják az árstopba). Illetve meg fog jelenni – dehogy fog, már a nyakunkon van – az angol szakkifejezéssel „shrinkflationnak” nevezett jelenség, mikor a doboz tojás ugyanannyiba kerül, csak nem tíz darab van benne, hanem nyolc. Mondjuk nálunk a tojásra ez nem lehet igaz, ez csak példa volt, nálunk valószínűleg inkább nem lesz tojás, minthogy rá kelljen fizetnie a kereskedőnek. Mert az árstopot a kereskedő fizeti meg, minél kisebb vállalkozó, annál keservesebben.
No jó, de mitől van ez? Mitől 21,1 százalékos az általános infláció, mitől negyven százalék fölötti az élelmiszereké?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.