Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.11.01.
A hivatali idejének lejártához közeledő francia szakember, akinek a nevéhez fűződik az elmúlt csaknem egy évszázad legradikálisabb nagyvállalat-adóztatási reformelképzeléseinek a kidolgozása, két irányban igyekezett eleget tenni a közvélemény azon elvárásának, hogy a multinacionális vállalatok végre tisztességesen vegyék ki a részüket az adóterhekből. E kétágú konstrukciót összesen 136 ország biztosította támogatásáról, de a megvalósítás mindkét vonatkozásban elakadt. Az egyik fő irány az lenne, hogy a vállalatok ott fizessenek adót, ahol üzleti tevékenységüket ténylegesen folytatják – és ne feltétlenül a nulla kulcshoz közelítő adóparadicsomok valamelyikében. A másik törekvés pedig az, hogy minimum 15 százalék nyereségadót mindenütt szedjenek be azoktól a multiktól, amelyek éves bevétele meghaladja a 750 millió eurót.
Az első célkitűzést illetően az a probléma, hogy az előjelek szerint az amerikai szenátusban az OECD által előírt határidőre, jövő év közepére aligha jön össze a szükséges támogatás a javaslat elfogadásához. Saint-Amans szerint amerikai csatlakozás hiányában előállhat az a helyzet, hogy a nagy technológiai cégek számos országban úgynevezett digitális szolgáltatási adókötelezettségek valóságos hálózatával lesznek kénytelenek szembenézni. Hasonlóképpen nemzeti adóelőírások sora sújthatja a nagy gyógyszervállalatokat. Az Egyesült Államok korábban már szankciókkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek digitális szolgáltatási adót vetnek ki. E tekintetben tehát félő, hogy elmérgesedik a helyzet.
Nem áll sokkal jobban a 15 százalékos adóküszöb ügye sem. Ezt az Egyesült Államok idén már megpróbálta bevezetni, de a szabályok fontos elemeit figyelmen kívül hagyta – olvasható a Financial Times cikkében, amely azonban ezen említett „fontos elemek” mibenlétét közelebbről nem ismerteti. Kitér viszont arra, hogy a 15 százalékos minimumadó ügyében Brüsszelnek is gondjai vannak, mégpedig azért, mert Lengyelország és Magyarország ellenvetéssel élt, és Budapest továbbra is akadályozza, hogy egységes uniós szabályozás szülessék ebben a tárgykörben. Az OECD meglátása szerint Magyarország alighanem azért ejtette túszul a minimumadó tervét, hogy a szabadon engedés fejében elérje bizonyos uniós források felszabadítását, amiket az Európai Bizottság jogállamisági ügyek miatt zárolt. Pascal Saint-Amans azonban úgy véli: a magyar elutasítás nem fogja megakadályozni az EU legnagyobb országait abban, hogy saját nemzeti jogrendszerükbe beépítsék a 15 százalékos minimumadót. Ha nincs magállapodás, akkor az egyes országok egyoldalúan fognak lépni – mondta a Financial Timesnak nyilatkozva.
A Handelsblatt, a német üzleti körök napilapja terjedelmes cikkben tekinti át – az osztrák környezetvédelmi hivatal egyik friss tanulmánya alapján –, hogy milyen megdöbbentő mértékű Európa függése Oroszországtól a nukleáris energetika területén is. Franciaország például, Vlagyimir Putyin háborúja ellenére zavartalanul kitart a Roszatommal való szoros együttműködés mellett, holott e téren – írja a lap – már rég esedékes lenne a fordulat.
A nukleáris szektort francia ösztönzésre kivették a szankciós körből, és ha atomerőművek üzemeltetéséről és újak építéséről van szó, minden út Moszkvába vezet – fogalmaz a Handelsblatt. A bécsi tanulmány megállapítása szerint Bulgária, Magyarország, Szlovákia és Csehország 100 százalékban függ az orosz uránszállításoktól. Az egész EU vonatkozásban ez az arány 20 százalékos. Az orosz állami Roszatom által dúsított urán mintegy fele az Unióba és Nagy-Britanniába kerül felhasználásra. A Roszatom ügyes nemzetközi – elsősorban francia – partnereinek köszönheti ezt a sikeres üzletmenetet. A francia állami szolgáltató, az EDF, a fűtőanyagszállító Orano és a létesítményépítő Framatom – amely egyébként a francia nukeláris hadiiparért is felelős – az elmúlt években számtalan szerződést kötött a Roszatommal. A Roszatom nyugat-európai üzletágának egyik vezetője a francia hadsereghez kötődő École Polytechnique műszaki felsőoktatási intézményben tanult. Franciaország függése négyrétegű: először is Oroszországtól szerzi be a dúsított uránt, másodsorban a kiégett fűtőelemeket az oroszországi Tomszkba szállítják, és ott újradúsítják, harmadrészt a Roszatom a külföldi atomerőmű-építéseknél beszállítóként bevonja a franciákat, végül a negyedik elem, amely még csak a tervezés fázisáig jutott, hogy a franciák és az oroszok közös projekt keretében állítanának majd elő úgynevezett zöld hidrogént, a jövő remélt fő energiahordozóját.
Végül egész röviden arról, hogy kedden ismét parlamenti választást tartanak Izraelben – nem egészen négy éven belül immár az ötödiket. A fő törésvonal – olvasható a The Jerusalem Post elemzésében – Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök személyéhez kötődik. A legutolsó felmérések szerint az erőviszonyok úgy állnak, hogy a 120 fős Kneszetben a „csak Bibit” elképzelni tudó tábor 59-60, a „bárkit, csak Bibit ne” laza szövetség pedig 56-57 mandátumra számíthat – a többi a Hadas Ta’al arab pártnak juthat, feltéve, ha eléri a 3,25 százalékos bejutási küszöböt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.