2022. november 4., péntek

ÉLET ÉS IRODALOM 2022/44. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.11.04.


F E U I L L E T O N

Weiss János
Ki volt Asja Lacis?

A szerző további cikkei

I N T E R J Ú

Károlyi Csaba
„Végtelenül szomorú ez a történet”
Beszélgetés Deczki Saroltával Tar Sándorról


K R I T I K A 

Csuhai István
Mutasd a playlisted

► Virginie Despentes: Vernon Su­butex I–II–III. Fordította Tótfalusi Ágnes. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 367+357+375 oldal, 7999 Ft

Az ember belekezd az 1969-ben született, eddig kilenc regényt közreadó Virginie Despentes trilógiájába (ezek közül a Vernon Subutex immár a harmadik könyv a szerzőtől magyarul), és hosszú ideig, úgy nagyjából az első kötet végéig úgy érzi, az „év könyvét” tartja a kezében. A másodikban aztán mintha leülne a kezdeti, egy teljes köteten át kitartó lendület, a dolgok kicsit ellaposodnak, hogy a harmadikban valamilyen fokon majd újra életre keljenek, de a záró darabban mintha már nem egészen azt a regényt olvasnánk, ami magától értetődően következne az elsőből. A Vernon Subutex távolról sem az, amire determinálva van, aminek egy darabig látszik, és amit minden kezdeti eleme előlegez – nem felemelkedéstörténet, éppen ellenkezőleg; de ez, klasszikuson, modernen és posztmodernen túl, mindezek birtokában a 2010-es évek második felében talán éppen így van rendjén.Tovább

A HÉT KÖNYVEI


A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Csepeli György
Ex libris

Herzl Tivadar: Napló (1895–1904)
Roman Sandgruber: Hitler apja
Munkácsi Ernő: Hogyan történt?
Márai Ilona: Betűbe zárva

ÉS-KVARTETT – Nádas Péter Rémtörténetek című regényéről


Károlyi Csaba Márjánovics Diánával, Puskás Pannival és Zelei Dáviddal beszélgetett 2022. október 26-án, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt meg lehet nézni a jövő héttől a YouTube-on az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb november 30-án Kun Árpád Takarító férfi című regénye lesz a téma.Tovább

A szerző további cikkei

Wagner István
E. W. Nay-retrospektíva

(Enst Wilhelm Nay – Retrospektive, Museum Wiesbaden, megtekinthető február 5-ig.)

Kis jóindulattal akár emberi testekre, végtagokra vagy szemekre asszociálhatunk. Így jogosnak látszik az a legújabb nézet, hogy Nay munkásságát nem szabad szakaszokra tördelni, hanem szerves egységként kell kezelni, amely a figurativitás és az absztrakció végletei között lebeg. Ezt igazolja a kölni Wie­nand Verlag gazdagon illusztrált, vaskos katalógusa is.Tovább

A szerző további cikkei

Mélyi József
Gerinctaraj

(Fusz Mátyás Rückenkopf című kiállítása november 25-ig látható a Kisterem Galériában.)

Mostani tárlatán, ahol a kontextusteremtés korábbi módszere a megközelítésmódok enigmatikus egymásra helyezésével párosul, az egyes művek már önmagukban is jelentősek. Azonban valamennyit az értelmezési lehetőségek hatalmas felhője veszi körül, amelyben nincs kiemelt nézet. A veszély az lehet, hogy a felhővel a művész önmaga elől is kitakarja, hogy mi az, ami mondandójából a leglényegesebb. Lehetséges persze az is, hogy épp a bújócska – mint hosszú távon érvényesülő szerzői módszer – vezet majd el további jelentős alkotásokhoz.Tovább

A szerző további cikkei

György Péter
Embergyilkos ember
(Homo Homicida)

(Gaál József Homo Homicida című kiállítása a Godot Galériában november 26-ig tekinthető meg.)

Elérkezett a különféle lehetséges kérdések és válaszok sora által meghatározott festészettől és szobrászattól az individuális emberi lények ábrázolása felé, ennyiben az egzisztencializmushoz, a kereszténység utáni állapothoz, melyben a tisztaság keresése a kérdés, és nem annak adottsága, bibliai idézetekben való fellelhetősége. Bármilyen szomorú is, de úgy vélem, ez így igaz. Gaál portréinak alanyai egyszerre lehetnek embergyilkos emberek és azok áldozatai is. 
Tovább

Báron György
A süllyedő Titanicon

(A szomorúság háromszöge. Svéd–amerikai–angol–francia–görög film. Forgatókönyvíró-rendező: Ruben Östlund.)

Ruben Östlundnak sorban a harmadik alkotása játszódik abban a közegben, amelyről kevés mai film szól, mert megközelíthetetlennek látszik: a high society elzárt világában. Elsőként a Lavina, aztán A négyzet, s most A szomorúság háromszöge. Mindhárom díjat nyert Cannes- ban, utóbbi kettő Arany Pálmát, ami így egymás után eddig csak a legnagyobbaknak sikerült. A cannes-i fesztiválpalota vörös szőnyegén black tie-ban és nagyestélyiben parádézó úri közönség láthatóan semmit nem élvez jobban, mint az úri közönség kigúnyolását.Tovább

A szerző további cikkei

Molnár Zsófia
Cselekvő elemzés

(Tadeusz Słobodzianek: A zseni, Katona József Színház, Kamra, október 14.)

Az előadás alcíme ennél pontosabb nem is lehetne: „a színészmesterség módszerei kilenc képben” – abszolút ezt kapjuk a Kamra színpadán. Egyrészt a színészektől: közeliben látjuk, ahogy Fekete Ernő eggyé válik a ragasztott Sztálin-bajusszal, belehelyezkedik a figurába, akárcsak Máté Gábor Sztanyiszlavszkijéba, miközben a sminkben őszítik a szemöldökét.Tovább

A szerző további cikkei

Végső Zoltán
Ravi és Chris

(Ravi Coltrane: Cosmic Music – Liszt Ünnep, Müpa, október 18.; Chris Thile – Magyar Zene Háza, október 21.)

Chris Thile nemcsak pallérozott, de mélyen ösztönzenész is, aki egyszerűen összenőtt hangszerével, mintha a csillagzata elválaszthatatlanul ehhez a hangszerhez kötötte volna. Ömlik belőle a zene, Bartókot szerintem mindenki most hallott először mandolinon, és ebből a szuperior előadásból mégis a hála, az elköteleződés és a jókedv sugárzik.Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
Abrakadabra

(Ildar Abdrazakov hangversenye – Magyar Állami Operaház, október 30.)

Abdrazakov nem a felmelegedésről beszélt, hanem mindenféle, többnyire fájdalmasan édes szerelmes dologról. A jelenség csodálatos, mint valami regényhős, szakáll, barna haj, a szmoking, amely majd szétreped a hatalmas mellkason, és maga a mellkas, amely nemcsak szemre nagy, de rengeteg levegő fér bele, meglepően hosszan tartott hangokkal tud lezárni egy-egy frázist, anélkül, hogy az egész nevetségessé válna. Az a helyzethez egyáltalán nem illő gondolatom támadt, hogy jó lenne megversenyeztetni Abdrazakovot és a fénykorát élő Kováts Kolost, melyikük tud hamarabb pejslivel felfújni egy gumimatracot.Tovább

A szerző további cikkei

Grecsó Krisztián
Elviszi a szél

(Híradó, időjárás-jelentés, M1, október 28.)

Hát a meteorológusnak is van szíve. De a magyar állami tévében embereket tesznek tönkre, aláznak meg, lehetetlenítenek el, művészeket, zenészeket, írókat is, vagy egyszerűen csak elhallgatják őket, tizenéve nem tudnak róluk. Azon a csatornán nincs ártatlan gesztus, ami ártatlan, az sem az, és azért nem, mert ők azt akarják, hogy ne legyen. És ezt akkor sem lehet elfelejteni – ha mindentől függetlenül – én inkább hallgatnék Beatlest, mint időjárás-jelentést.Tovább

A szerző további cikkei

Csengery Kristóf
5., 1., 3.

(Vásáry Tamás és az MR Szimfonikusok Schubert-estje. Zeneakadémia, október 27.)

A süket fülek két évszázada nem akarják meghallani, hogy Schubert szimfóniái közül nemcsak a Befejezetlen és a Nagy C-dúr remekmű, hanem az összes többi is az. Ott a helyük a kánonban. Az ilyesmit nem keddről szerdára ismeri fel a közvélemény: évtizedek apró lépései kellenek hozzá. Ilyen apró, de hasznos lépés volt Vásáry Tamás és az MR Szimfonikusok Schubert-bérletének nyitóhangversenye, amelyen a zeneszerző 5., 1. és 3. szimfóniája szólalt meg: olyan művek, amelyeket tizenhat és tizenkilenc éves kora között írt.Tovább

A szerző további cikkei

I R O D A L O M

Gömöri György
Virágok harca

Gömöri György


Kiss Noémi
Hogyan lettem falusi?

Befejeztem egy könyvet, a faluról szól. Miközben írtam, falusi lettem. Egy falukönyv kerekedett, de mikor nekifogtam, nem tudtam, milyen a falu. Vidéken élsz, és nem tudod, milyen a vidék. Hisz épp ez a lényege, olyan nincs, hogy falusi. (A falunk egy folyóparton épült, több száz évvel ezelőtt.)

Korábban sokat voltam az udvarunkban vagy a mezőn, az ártéren. Fát, kagylót szedni, az állatnak eledelt, faforgácsot gyűjteni, őszi almát, diót. A lovarda istállójában a nyergek között, a temetőben, vagy csak az avart takarítottam az utcán, a csatornát pótoltuk; menekülő egereket hajkurásztam, áradáskor pakoltunk, nálunk még vízi patkány is van a kertben néha, van, aki szépelegve, vándorpatkánynak hívja.

A falu írás közben lett. Kikerekedett. Írni kell az ismerethez, mert mindez megvolt már, találkoztam vele, tíz éve bennem élt (akkor költöztünk ki), csak nem szedtem össze az alakokat, a földdarabokat. A tájat és a lakóját. Nem jöttem rá, hogy ez már a falu. Azt tudtam, hogy mostantól nem szeretnék többé városban élni, de azt még nem tudtam, hogy ez már az a másik élet.Tovább

A szerző további cikkei

Mái Attila
Szabad akarat

Ne vedd észre, amikor kinyílik az ajtó. Ne sétálj ki a szabadba, ne lélegezz fel, ne kezdj új életet. Ne lásd, mit tesznek veled, ne légy vele tisztában, hová fajultak a dolgok. Ne formálj önálló véleményt, ne hidd el, hogy jobbat érdemelsz, ne fogadd el, hogy becsaptak. Siess vissza a fülledt szobába, add át magad a média híreinek, reszkess úgy a bizonytalantól, mintha már bekövetkezett volna. Váljon benned rettegéssé az aggodalom, verd a fejed a falba. Kerülj életveszélybe rémálmaidban, menekülj tűzvészből, összeomló házból, véres háborúból, hóhér pallosa alól. Lélegezz fel ébredéskor, hogy megúsztad, mégse számíts kellemes fejleményekre. Érezz nyugalom helyett bágyadtságot. Torpanj meg, érjen megrázkódtatásként a felismerés, ha így folytatod, a semmibe szórod az életed. Keseredj el, mióta megszülettél, feltartóztathatatlanul menetelsz a halál felé.Tovább

A szerző további cikkei

Kőrössi P. József
Hárman és négyen a fürdőkádban

– Mégis idejöttem, hozzád.

– Most nem arról, nem arról beszélünk, hanem arról, hogy morózus voltam, és arról, hogy miért.

– Meg kell értened – mondta a férfi –, hogy mindig lesznek olyan programjaim, vacsorák meg ilyenek, amelyeken nem vehetsz részt.

– Mert azt hiszik, hogy a gyermeked vagyok.

– Nem! – a férfi kiáltott. – Nem! És nem papi, és nem papa! Nem. Hanem mert gyermeket nem viszek partneri megbeszélésre, ha senki más sem hozza a maga nőjét.

– Ha mindenki más meg a feleségét viszi, akkor azért.

Enni kezdtek, megkenni a pirítóst, ki-ki a magáét, szombat reggel.

– Nekem is vannak olyan programjaim, amelyekben te nem vehetsz részt – mondta a lány.

– Igen – mondta a férfi –, például nem engedsz be a fürdőkádba harmadiknak.

– Igen! Meg azért sem, mert még hiányozhatna belőle a negyedik.

– Kivel basztál a fürdőkádban? – üvöltötte a férfi.

– Nem veled.Tovább

A szerző további cikkei

Datki Szabolcs
Budapest, te csodás

Az van, hogy szájbizsergető csókcsatákban ez ki is merül, mert haza s ágyba nem akar menni egy sem, barbiagya nem érett ehhez még – mintha elszomorodnának egy másodpercnyire, de kibuggyan a cinkosság: éjszakai paplan alatti nyulkához épp elég vizuális élményt lehet begyűjteni ezzel-azzal – mondja a vörhenyes röhögve, és tovagördülnek lazán a tavaszban.

Bámulom varas-sebes könyöküket, ahogy bevágnak még egy cselt a sétány végén, és a placcot átadják az újabb hordáknak; a külvárosi panel- meg ódon-nyirkos bérházrengeteg ontja kölykeit az utcákra, terekre, a szemérmes bölcsészlányok meg fogják a National Geographic-os mappáikat, virágos rajztömbjeiket, tulipános posztótarisznyáikat, és tipegnek árnyasabb, csendes, csak elvétve megmaradt, néptelen kávé- és teaházak mélyére, ahol háborítatlanul szövögetik álmaikat, míg Bódler, Rembó, Blék s Dilen csűrős-csavarós, ám félre nem érthető szavaitól benedvesednek felül, alul egyaránt, s busás 90 forinttal többet fizetnek a pincérnek háborítatlan nyugalmukért, majd kilibbennek lelkes üdén a korzózó tömeg közé, és nyomtalanul belevesznek a kétoldali kaméleonkirakatok útvesztőjébe.Tovább

A szerző további cikkei

Csikós Attila
Leszesz szép múltunk nekünk
Badacsonyi emlékek

A pince teraszán, ahol barátommal minderről (végső soron a tájba írt emberről) beszélgettünk, két idősebb házaspár nézte a tavat. Egy neonsárga dzsoggingba öltözött, elégedett és kisimult, nagyjából hetvenes német (tárgyilagosan figyelték a vizet, számba vették, osztályozták, megfigyelték, tekintetükben nem volt csodálat, csak koncentráció, akár két szereplő Térey János Niebelung-lakóparkjából. Oh, Schöne Dämmerung!) és egy csöndes, láthatóan első nyugdíjas napjaik eseménytelenségével megküzdeni igyekvő magyar. Boomerek, mondja róluk a szleng. A magyar nő kezében útikönyv. A férje előtt ürgényi bor. (Laci te, / Hallod-e? / Jer ide, / Jer, ha mondom, / Rontom-bontom.) Fáradtan, majdnem elbúsultan bambul maga elé. Laci! Tölt az ürgéből, iszik, nagyokat nyel, ízét sem érzi. Laci! A felesége pufók karjával végre oldalba böki. Te tudtad, hogy az a panzió, Laci, ahol húsz éve megszálltunk, az valamikor szanatórium volt? Szálloda. Szálloda, egyezik bele a nő. Te tudtad, hogy az a szálloda, Laci, ahol húsz éve megszálltunk, az valamikor szanatórium volt?Tovább



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.