Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.11.11.
Biztosan mindenkire másképp hat az ilyen… Bennem azon túl, hogy maguk az intézkedések is hatnak természetesen, azt az érzést fokozza, hogy egy olyan gépezet része vagyok, akinek a funkciója tehetetlenül sodródni a nagy fogaskerekek által mozgatott rendszerben, és az a naiv ábránd, hogy én is, mint mindenki más, akinek az életét meghatározza ez, én is fontos része vagyok ennek, szertefoszlik.
Amikor a leszakadókkal kapcsolatban a részvételi demokráciáról gondolkodunk, alap, hogy miközben pontosan tudjuk, hogy a tudás-és képességhiányokat is pótolni kell, folyamatosan építeni szeretnénk a kapcsolódás lehetőségeit. A beleszólással, a folyamatos átgondolással, megvitatással, döntésekkel tudjuk helyzetbe hozni őket. Nagyon fontos, hogy érezzék, van joguk a kérdezésre. Van joguk az értelmezésre. Ekkor persze az álláspontok is ütközhetnek, mire a végére konszenzus alakul ki, de a lehetőség ott van.
Most azon gondolkodom, milyen ambivalens ez is. Küzdeni ezekért a célokért egy olyan világban, aminek az üzenete ezzel ellentétes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.