A KÁRPÁTALJAI CIGÁNY MENEKÜLTEK MÉG A SZEGREGÁLT HAJLÉKTALANSZÁLLÓNAK IS TUDNAK ÖRÜLNI, DE A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY MÁR NEKIK IS SOK

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2022.11.04.

“A roma menekülteket alapvetően nem menekültekként, kezelik Magyarországon, hanem egyszerűen romaként”

– hangzott el a kárpátaljai roma menekültek helyzetéről szóló kutatás bemutatóján csütörtökön annak kapcsán, hogy az Ukrajnából érkezők között a – nagy többségében magyar nyelvű – cigányok látványosan más intézményes gyakorlatokkal kénytelenek találkozni, mint a többség. Pontosabban látványosnak azért nem mondható ez a különbségtétel, mert a háborús veszély és nélkülözések elől útnak induló romák, noha jelentős számban érkeztek február 24. óta Magyarországra, kívülről alig láthatóak, jelentős részüket sem a kutatók, sem a potenciális segítők nem érik el.

Ők azok, akiknek szinte biztosan nem adnak ki albérletet, súlyosan információhiányos helyzetben vannak, sokan közülük semmilyen érdemi segítséghez nem jutnak, és ha egyáltalán foglalkozik velük bárhogy a magyar ellátórendszer, valahogy szinte mindig az a vége, hogy elkülönítve, a leginkább szegregált helyekre kerülnek.

Az albérletszerzés nehézségeivel a középosztályi helyzetű ukránok is gyakran szembesülnek Budapesten, az ingatlant meghirdető főbérlők egy része túl macerásnak vagy kockázatosnak gondolja, hogy menekülteknek adja ki a lakását. Cigányok esetében teljesen általános az elutasítás, akkor is, ha nem nagycsaládok jelentkeznek, hanem csak egy anya a gyerekével venne ki egy lakást.

Azt, hogy a romákat nem hivatalosan, de a gyakorlatban nagyon is effektíven a többiektől lehetőleg elkülönítve kezelik, már a háború utáni első hetek menekülthullámában látni lehetett. A menekültek fogadására kijelölt BOK-csarnokba sok roma család is érkezett, őket azonban jóval kevesebben akarták befogadni. Önkéntes civil segítő szervezetek is tartottak attól, hogy ha másokhoz hasonlóan őket is családokhoz irányítanák, abból csak elutasítás vagy konfliktus lenne, és hasonló megfontolásból egyes nagylétszámú átmeneti befogadó szállásra sem vitték őket. Ehelyett a hivatalosan nem kommunikált gyakorlat sokkal inkább az volt, hogy a romákat azonnal az idegenrendészethez katasztrófavédelemhez küldték azzal, hogy majd ők szállítják el őket az államilag kijelölt menekültszállásokra. Ezek részben olyan vidéki befogadóállomások, amelyeket az elmúlt években, a 2015-ös menekültválság után bezártak, és most, az ukrajnai háború miatt nyitottak újra. A gyakorlatban ezekben nagyrészt kárpátaljai romákat helyeztek el, távol a munka- vagy bármiféle egyéb lehetőségektől...

ITT OLVASHATÓ