A DIPLOMÁS SZÜLŐK EGY LUXUSAUTÓ ÁRÁVAL TÖBBET FORDÍTANAK A GYEREKÜKRE, MINT AZ ALAPFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK

QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2022.11.29.

Mennyit foglalkozunk a gyerekeinkkel, és mi a különbség ebben a tekintetben az alapfokú végzettséggel és a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők között? A rendelkezésre álló adatok alapján az alacsony végzettségű szülők gyerekeinek lemaradása óriásinak tűnik, és ez nemcsak a gyerekek, hanem mindannyiunk problémája, aminek a jövőben komoly következményei lehetnek, derül ki Hajdu Tamás, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor kutatásából, amelynek eredményei a Közgazdasági Szemle novemberi számában jelentek meg.

A szakirodalomból nyilvánvaló, hogy a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó gyerekek készségei között már kora gyermekkorban számottevő különbségek vannak. A gyerekek már kiskorukban is rengeteg nyelvhasználati, interakciós, kapcsolatteremtő, együttműködési készséget tanulnak meg, és az így szerzett tudás erős alapot ad az iskolai évekhez és így a későbbi karrierhez is, miközben az is igazolt, hogy a születéskori különbségek elhanyagolhatók. A társadalomtudósok nagyjából egyetértenek abban, hogy az alacsony iskolázottságú szülők kevesebbet beszélgetnek a gyermekeikkel, kisebb szókinccsel rendelkeznek, több felszólító mondatot és kevesebb kérdést használnak, mint a magasabb végzettségűek. Az ő nevelési gyakorlatukban ráadásul jellemzően kevesebb bátorító és több a neheztelő elem, mint az iskolázottabb szülők esetében, és ez rosszul hat a gyerekek fejlődésére...

ITT OLVASHATÓ