Szerző: Huppa-értesülés
2022.10.28.
Végül a szerzők az elemzés alapján arra jutnak:
„Az EU tanácsának fel kellene ismerni, hogy olyan kormánnyal van dolga, amely nem fogadja el az őszinte együttműködés elvét. Az uniónak előbb meg kellene szüntetni támogatásokat, hogy ezzel elérje a valós szándékot és annak megvalósítását, és akkor kellene folyósítani a pénzt, amikor már látja a tényleges változásokat. Mindenképpen véget kellene érnie annak az időnek, amikor a magyar kormány azt mondhatja, hogy ’bízzatok bennünk’, és ezzel megengedik neki, hogy továbbra is a haverok zsebébe tegye az uniós pénzeket”.A szerzők megállapították: a magyar kormány nagyon igyekszik, hogy úgy tűnjön, mintha küzdene a korrupció ellen, hogy megakadályozzák az uniós támogatások jelentős részének visszatartását – amelyre az EU Bizottsága a jogállamiság magyarországi helyzete miatt indított az úgynevezett kondicionalitási (feltételességi) eljárásban javaslatot tett az uniós tagállamok állam- és kormányfői alkotta tanácsnak, és ezért 17 pontos javaslatot terjesztett elő. A javaslatok azt hivatottak bizonyítani, hogy Magyarország képes gondoskodni arról, hogy az uniós pénzeket megfelelően költsék el. Amennyiben sikerül meggyőzni erről a tanácsot, Budapest megkaphatja a visszatartott támogatásokat. A szerzők a németországi székhelyű, alkotmányjoggal foglalkozó előző posztjukban az ígért magyar reformok egyik központi eleméről, az úgynevezett Integritás Hatóságról kimutatták, hogy strukturálisan nem független, és a felhatalmazásai illuzórikusak.
A kormány a kleptokrácia átalakításra tett egyik további intézkedése egy úgynevezett Korrupcióellenes Munkacsoport létrahozása: ez október 10-én már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Ennek olyan a struktúrája, mint
amikor a tyúkok akarnak biztonsági tervet kidolgozni, miközben a helyi rókák magukhoz ragadják a tanácskozást és uralják a vitát.
Az Integritás Hatóság és a munkacsoport között a hivatalos indoklás szerint az a különbség, hogy az előbbi a közbeszerzések rendszerét figyeli, míg az utóbbi a jobbítás lehetőségeit keresi. Emellett az utóbbi fő újdonsága, hogy bevon civil szervezeteket is a kormány képviselői mellé, hogy együtt dolgozzanak ki és javasoljanak új intézkedéseket a korrupció ellen. Ám ha megnézzük, hogyan kellene működni ennek a testületnek a valóságban, kiderül, hogy nincs esélye jelentősebb változások elérésére – írták a szerzők.
A törvény értelmében a munkacsoport az Integritás Hatóságtól függetlenül elemez, javaslatokat tesz, véleményt nyilvánít és döntéseket hoz. Ebből úgy tűnik, hogy a munkacsoport önállóan működik, de erre rácáfol a struktúrája. Egyrészt a hatóság elnöke egyben a munkacsoport vezetője is, aztán a titkársági és adminisztratív támogatást a hatóság biztosítja a munkacsoportnak, vagyis a két intézménynek talán eltérő a feladata, de összeköti a kettőt a közös személyzet. A munkacsoport 20 tagját – ezen belül a civilek tíz képviselőjét és az elnököt – különféle állami testületek választják ki. A civil szervezetek képviselőit a csoportba az Integritás Hatóság igazgató tanácsának határozatával „hívják meg”. A hatóság és a munkacsoport elnöke ugyanaz a személy, és végső soron ő maga készíti a bevonható civil szervezetek listáját, annak a bizottságnak a javaslatából kiindulva, amelynek tagjait közvetlenül a kormány egy tisztségviselője jelöli ki, aki közvetlenül felel egy kormánytagnak.
Így maga a civil társadalom nincs hatással arra, hogy kik fogják képviselni a munkacsoportban, mert a tagokat olyan testületek jelölik, amelyeket a kormány állított össze...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.