Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.10.25.
A Nemzetközi Valutaalap, az IMF arra ösztönzi az EU-tagországokat, hogy közösen bocsássanak ki regionális kötvényeket, ezzel védekezve az egyedi becsődülés ellen – írja a Financial Times. A cikk felidézi, hogy az Unió nagyobb lépéseket tett előre a közös adósságkeretek kialakítása felé, mint azt korábban sokan lehetségesnek gondolták: a COVID-járvány tetőpontján a tagállamok összeálltak, és 800 milliárd eurós helyreállítási alapot hoztak létre, amelyet közös adósságlevél-kibocsátással finanszíroztak. Ennek az alapnak egy részéből a zöld átmenet költségeit kell fedezni.
Sokan azonban úgy vélik, hogy ez a csomag mégsem sikeredett annyira előremutatónak, miként kellett volna. A lap idézi Silvia Merlert, az Algebris Investments befektetési elemzőjét, aki szerint a világjárvány lehetőséget teremtett a közös fiskális kapacitás felépítéséhez, ehelyett azonban csak egy hibrid struktúra jött létre, amely a kelleténél jobban hajlik a nemzeti prioritások felé. Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport vezérigazgatója pedig úgy véli, hogy a fiskális integráció jövője nagyban függ ennek a csomagnak az eredményességétől.
Vannak tagállamok, amelyek még nem kaptak a pénzből: Brüsszel visszatartja azt Lengyelország és Magyarország esetében mindaddig, amíg ez a két kormány el nem oszlatja az aggályokat az igazságszolgáltatás és a közbeszerzések uniós normáinak érvényesülését illetően. A fiskális integrációt hagyományosan ellenző hollandok és skandinávok szemében sok múlik azon, hogy miként alakulnak a dolgok Lengyelországgal és Magyarországgal, hogy Brüsszel képes-e rábírni ezt a két országot az EU-szerződésekkel való összhang helyreállítására – mondja Rahman. Merler Olaszország vonatkozásában is kiemeli a helyreállítási csomag szerepét, mondván, az ahhoz való hozzájutás azt jelenti, hogy Rómának sok szerkezeti reformra kell vállalkoznia.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung Palotás Jánosról írt portrécikket. A lap szerint a vállalkozói szférát már a kommunista Magyarországon is innovatív megoldásokkal gazdagító Palotás, a liberális gondolkodó, aki a Köztársaság Párt alapítójaként a politikában is megfordult, most bírálja Orbán illiberális demokráciáját. A frankfurti lapnak nyilatkozva Palotás János emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament a múlt hónapban választási autokráciának minősítette az Orbán-rendszert. Az ország – mondta – azokért a jelentős brüsszeli támogatási forrásokért küzd, amelyeket a korrupciógyanú miatt jégre tettek. A nemzeti konzervatív kormány egy sor változtatást hajt végre. Hogy ezek kielégítik-e majd Brüsszelt, az elkövetkező hetek fogják megmutatni, de az ő szemszögéből ez valószínűtlen.
„Bizonyos vagyok abban, hogy az Európai Parlamentben jelentős kisebbségben vannak azok, akik egyetértenek Orbánnal. Abban a nem várt esetben, ha a Bizottság a megállapodást javasolja Orbánnal, azt hiszem, a Parlament tagjai ezt egyszerűen el fogják utasítani, kihívást intéznek a Bizottság ellen, és az ügyet az Európai Bíróság elé viszik” – mondta.
Ami a magyarországi viszonyok érdemi megváltoztatásának a lehetőségét illeti, Palotás János emlékeztetett arra, hogy 1989-ben az ellenzéki politikusok és a civil szervezetek széles összefogása tárgyalóasztalhoz tudta kényszeríteni, és a belső változásokat előmozdító törvényi változtatásokra volt képes rábírni az akkori autoriter hatalmat, ami aztán az 1990-es választási győzelemhez vezetett. Azt a meggyőződését hangoztatta az Allgemeine újságírójának, hogy Orbán ellen új ellenzéki kerekasztallal lehetne hatékonyan fellépni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.