ORBÁN A HÁBORÚBAN

DIREKT36
Szerző: SZABÓ ANDRÁS, PANYI SZABOLCS
2022.10.21.

Orbán Viktor egy számára kulcsfontosságú és nemzetközi figyelmet is kiváltó találkozóra készült, de nem a tervei szerint alakultak a dolgok.

A magyar miniszterelnök január végén, a háborús fenyegetés árnyékában utazott el Moszkvába, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és azzal számolt, hogy egy néhány fős delegációt bevihet magával a február 1-jére kitűzött tárgyalásra. Vele tartott például Szijjártó Péter külügyminiszter és az az orosz ügyekben jártas főtanácsadója, a korábban moszkvai nagykövetként is szolgáló Balla János, akik a tervek szerint szintén részt vettek volna a megbeszélésen. Az oroszok azonban az utolsó pillanatban megüzenték Orbánnak, hogy csak ő és a tolmácsa lehet jelen a tárgyaláson. A találkozó részleteit ismerő források szerint a magyar delegáció ezen meglepődött, mert a diplomáciában nem szokás ennyire rövid határidővel ilyen feltételeket szabni.

Az oroszok eljárásából úgy tűnt, hogy a koronavírustól való félelem miatt került sor erre a szigorításra. A házigazdák ragaszkodtak például ahhoz, hogy több covid-tesztet is elvégezzenek a magyar küldöttség tagjain, köztük Orbánon is. Ő alávetette magát ezeknek, nem foglalkozva azzal, hogy az oroszok így érzékeny biológiai információkhoz juthatnak róla. (A Moszkvába néhány nappal később érkező Emmanuel Macron francia elnök például sajtóbeszámolók szerint erre hivatkozva utasította el az orosz PCR-teszteket.) Orbánnak izolálnia is kellett magát, vagyis volt egy olyan időszak, amikor nem érintkezhetett másokkal a tárgyalás előtt, amely végül ezen óvintézkedések ellenére is csak különleges körülmények között valósult meg.

Ez volt ugyanis az első alkalom, hogy a világ rácsodálkozhatott arra a híresen hosszú asztalra, amelynél a vírusveszélytől állítólag szélsőséges módon tartó orosz elnök később több más külföldi vezetőt is fogadott. Orbán és Putyin így egymástól nagyjából hat méterre foglalt helyet, de kifejezetten szívélyes hangon, tegezve szóltak egymáshoz. Az asztal jobb szélén, egy apró jegyzetfüzet fölé hajolva ülő Orbán a bevezetőjében külön megköszönte az orosz elnöknek azt, hogy a járványban “ti segítettetek” a védőoltásokkal.

A két vezető végül az eredetileg tervezettnél jóval hosszabban, közel öt órán keresztül tárgyalt, amit utólag Orbán egy interjúban maga is “komoly kihívásnak” nevezett. A találkozóról csak néhány perces videórészleteket tettek közzé, de a tárgyalás részleteit ismerő források szerint a teljes megbeszélésen főként a két ország közötti üzleti ügyekről volt szó, és a megbeszélés ”nagyon technikai” jellegű volt.

Orbánt elsősorban az érdekelte, hogy tud-e elegendő és megfelelő árú gázt szerezni Putyintól az oroszok és a nyugat elmélyedő konfliktusa közepette, az orosz elnököt viszont a saját országa számára üzletileg fontos ügyek foglalkoztatták. Putyin sok időt töltött például a Magyarországon évek óta akadozó, az orosz Roszatom által építendő Paks II. beruházás témájával, amelynek az egyik forrás szerint az “utolsó utáni részletével” is tisztában volt, és „olyanokról faggatta Orbánt, hogy

”ezzel és ezzel a fázissal hogyan állnak, meg hogy minek az engedélyeztetése kin múlik és mikor lesz meg”.

A napirenden volt még emellett több közös magyar-orosz vasúti projekt, de szóba került persze az Ukrajna körül akkoriban már egyre jobban éleződő konfliktus is. Orbán a bevezetőjében beszélt arról, hogy emiatt ez az eddigi ”legizgalmasabb” találkozójuk, és úgy fogalmazott, hogy a látogatása ”részben egy békemisszió„ is. Putyin a találkozó nyilvános részében és a későbbi sajtótájékoztatón csak megismételte azokat a nyilatkozatait, hogy a NATO és az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyja Oroszország szerinte jogos biztonsági követeléseit.

Bár Orbán egy októberi berlini rendezvényen azt állította, hogy látta Putyin elszántságát, és ezért érezte, hogy ”baj van”, ehhez képest kormányzati források szerint a magyar miniszterelnök februárban még épp az ellenkezőjéről beszélt. Akkoriban még belső körben azt magyarázta, hogy nem számít háborúra, és főleg nem olyanra, amely Ukrajna teljes területe ellen irányulna.

A Direkt36 az elmúlt hónapokban közel negyven olyan emberrel – köztük magyar kormányzati forrásokkal és külföldi kormányok tisztviselőivel – beszélt, akiknek rálátásuk volt arra, hogy az Orbán-kormány miként manőverezett eddig ebben az egész világot megrázó konfliktusban.

A kutatásainkból az derült ki, hogy a teljes magyar kormányt felkészületlenül érte a háború, és a titkosszolgálatok még az invázió megkezdése előtti napon is olyan előrejelzéseket adtak, hogy csak egy korlátozott, kelet-ukrajnai konfliktusnak van esélye. A háború első napjaiban ugyan a kormány tett olyan jelzéseket a nyugati partnereknek, amelyek arra utaltak, hogy esetleg szakítanak az évek óta tartó oroszbarát politikával, de ez végül csak egy nagyon rövid ideig tartó hezitálás volt. Orbán zárt körben először békülékeny hangon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről is, de amikor politikai lehetőséget látott abban, hogy nyilvánosan bírálja, akkor nem habozott megtenni...

ITT OLVASHATÓ