ORBÁN ÉS A FIDESZ KÁROKOZÁSA TÖRTÉNELMI LÉPTÉKŰ - BESZÉLGETÉS SÍKLAKI ISTVÁN SZOCIÁLPSZICHOLÓGUSSAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: KARDOS ERNŐ
2022.10.07.

Az első száz nap alapján egyértelmű, hogy a kormány szinte valamennyi választási ígéretét megszegte. Az áprilisban hatalomra kerülő Orbán Viktor végül azt a programot hajtotta végre, amivel ellenzéki győzelem esetén választóit riogatta: komoly megszorításokat vezetett be, drámai módon elengedte az energiaárakat, emelte az adókat, és elvesztette uralmát az infláció felett. A népszerűtlen intézkedéseket pedig rákente a háborúra és a brüsszeli bürokratákra. A kormány népszerűsége ennek ellenére szinte töretlen. Az országgyűlési választáson az önmagát győzelemre is esélyesnek tartó ellenzék viszont képtelen erőt felmutatni, a Fidesz politikájából semmit sem profitált. A helyzet politikai elemzése helyett a történtekre társadalom-lélektani magyarázatot kértünk Síklaki István szociálpszichológustól, az ELTE nyugalmazott egyetemi tanárától.

– Ha bármely hatalomra készülő kormány becsapja a választóit, s az kiderül, akkor a támogatók inkább elfordulnak tőle, ahogy egy hazudozó szülő is hiteltelenné válik a gyereke előtt. Száz nap kormányzás alatt a Fidesz szinte minden csábító ígéretét megszegte, a tömeg szemében mégsem lett igazán politikai hulla. Mi ennek a lélektani magyarázata?

– A társadalom politikai emlékezete furán működik, ahogy az egyén memóriája is. A közélettel hivatás­szerűen nem foglalkozók agya képtelen pontosan megjegyezni a pártok ígéreteit. Az idő múlásával ráadásul az emberek fejében folyamatosan torzulnak is a szlogenek, és ha száz nap után – esetleg a következő választás előtt – visszaemlékeznek azok tartalmára, az emlékké vált ígérvények felidézése pontatlan. Továbbá az emlékfoszlányok mindig az adott pillanatnak megfelelően rekonstruálódnak, s ha valami a valóságban megtörtént – még ha az ellenkezőjét ígérték is –, hajlamosak vagyunk úgy emlékezni, hogy mindig is ez volt a terv, nem pedig az ellenkezője. Mindezt tudományos kísérletek igazolják, ha tehát az ellenzék valamilyen hazugságra nem képes megfelelő időben, erőteljesen felhívni a köz figyelmét, akkor elvész a múlt ködében. Persze normális országban, ahol van ellenzék s van kritikus társadalmi nyilvánosság, ez nem fordulhat elő, mert a közbeszéd állandóan frissíti az emlékezetet, s a kormány esetleges hazugságaira felhívja a figyelmet. Tudjuk azonban, hogy nálunk sem ellenzék, sem megfelelő nyilvánosság nincs...

ITT OLVASHATÓ