Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.10.07.
A török elnök a görögöket és az új NATO-tagokat is fenyegeti, de még a magyarok sem írták alá a svéd, illetve a finn NATO-csatlakozást. Melyik az igazi Orbán: aki Brüsszelben mint a kisangyal, úgy táncol, ahogy fütyülnek, vagy aki itthon összeesküvésekről hadovál? Rekordszintre csökkent az atomenergia részaránya a világ felhasználásában, az orosz technológiát is le kellene cserélni. Nemzetközi lapszemle.
A Politico szerint Brüsszelben többeket aggaszt, hogy Orbán lényegében játszik az EU-val, miközben udvarol Moszkvának, az Unió pedig ezt hagyja, csak azért, hogy Budapestet mintegy a saját fedélzetén tartsa a destabilizáló hatású ukrajnai háború és a kibontakozó energiaválság közepette. Moritz Körner német szabad demokrata európai parlamenti képviselő szerint van remény arra, hogy Orbán nem vétózza meg az Oroszország elleni szankciókat, és a minimumadóval szembeni vétójától is eláll. Ez azonban a politikus szerint csapda, mert a magyar miniszterelnök, miután megkapta a pénzt, újabb vétóznivalót talál majd.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámol arról, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök az összeurópai együttműködés előmozdításának – az Európai Politikai Közösség megalapításának - szentelt prágai csúcstalálkozón vészjósló hangon megfenyegette a görögöket, és jelezte, hogy nem áll el a svéd NATO-csatlakozás megakadályozásától sem.
„Amelyik ország állandóan zaklat és támad minket, az számítson arra: az lesz a reakciónk, hogy egyszer csak megjelenünk az éjszaka közepén” – fogalmazott, Athénnak címezve intelmét. Erdoğan szeptember elején egyszer már hasonló szavakat használt, miután a görög légvédelem állítólag célba vett török harci gépeket az Égei-tenger keleti térségében. Az éj leple alatti megjelenés egyébként is kedvenc kifejezése a török vezetőnek, többször használta azt Szíriában, illetve Irakban végrehajtott katonai műveletekről szólva.
Prágai beszédében most olyan kijelentést is tett, hogy „ameddig terroristák demonstrálnak Svédország utcáin, és terroristák vannak a svéd parlamentben, addig Törökországtól nem várható pozitív hozzáállás Svédországhoz”. Ezzel azt a régi török szemrehányást ismételte meg, hogy svéd politikusok rokonszenveznek a Törökországban betiltott Kurd Munkáspárt tagjaival, illetve Gülen hitszónok híveivel, és nem lépnek fel kellő eréllyel velük szemben.
Svédország és Finnország az Ukrajna elleni orosz támadás miatt májusban kérte felvételét a NATO-ba. A csatlakozáshoz az atlanti szövetség összes tagországának hozzá kell járulnia. A törökök szerint Svédország mindeddig nem tett eleget azoknak az elvárásaiknak, amik szerintük a ratifikáció feltételei. A frankfurti lap megjegyzi: Törökország mellett már csak Magyarország az egyetlen olyan NATO-tag, amelyik még nem erősítette meg a svéd és a finn belépéssel való egyetértését. Igaz, Magyarország részéről eddig nem érkezett olyan fenyegetés, hogy ne lenne hajlandó lezárni az eljárást – írja a dpa-ra hivatkozva a Frankfurter Allgemeine.
A Süddeutsche Zeitung a svédek és a finnek gyors NATO-csatlakozását jósolja, de Ukrajna belépését illetően nagyon határozottan azt állítja, hogy az Oroszországgal háborúban álló országnak belátható időn belül semmi esélye nincs arra, hogy az atlanti szövetség tagjává váljék.
A berlini Tageszeitung arról ír, hogy a világ nukleáris iparát figyelemmel kísérő intézet idei jelentése szerint negyven év után most először egyszámjegyűvé – 9,8 százalékra - zsugorodott az elektromos áram előállításában az atomenergia felhasználásának globális részaránya. A történelmi csúcspont 1996-ban volt, 17,5 százalékkal. A nukleáris áramelőállítás nem csökken lényegesen, inkább stagnál, az általános visszaszorulás fő ellensúlyát jószerével csak egyetlen nagy ország, Kína reaktorépítései ellensúlyozzák. Ugyanakkor az áramtermelés más formái erőteljesen növekednek, és ez okozza az atom részarányának a csökkenését. Az atomenergia ötödik legnagyobb felhasználója egyébként - az Egyesült Államok, Kína, Franciaország és Oroszország után – Dél-Korea. Ez év közepén a világ 33 országában összesen 411 atomreaktor működött, néggyel kevesebb, mint egy esztendővel korábban.
Az Európai Unió területén ma még 15 reaktor működik az orosz VVER típusból, mégpedig Szlovákiában, Bulgáriában, Csehországban, Finnországban és Magyarországon. Ezek speciális fűtőelemeket igényelnek. Ilyenek előállítását időközben az amerikai Westinghouse is megkezdte, de nem akkora kapacitással, hogy egész Európát elláthassa. Az orosz nukleáris ipartól való függés világszinten még növekszik is, például orosz reaktoroknak az arab világban való építése következtében. Az orosz gyakorlattól eltérően Kína csak belföldön épít reaktorokat a maga technológiájával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.