NÁDAS: ORBÁN ARRA SZÁMÍTOTT, MINT 53-BAN BERLINBEN, 68-BAN PRÁGÁBAN

KLUBRÁDIÓ / NEMZETKÖZI LAPSZEMLE
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.10.26.

Véget ért a jóléti ígéretek korszaka, amikor minden egyes nemzedék jobban él, mint az azt megelőző. Németország már nem csapatjátékos, csak a saját polgárait segíti, de Ukrajnának nem szállít harckocsikat. Nádas Péter Neue Zürcher Zeitungnak adott interjújában Merkel szörnyű örökségéről beszélt, amelynek része Orbán Viktor félreértelmezése, ami nagyon sokat ártott a magyar demokráciának. Orbán az éj leple alatt együttműködött volna az oroszokkal Ukrajna ellen? Nemzetközi lapszemle.

Németországot bírálják Európában az Ukrajnával, illetve az energiakérdéssel kapcsolatos magatartása miatt – írja a The New York Times. Berlin ugyanis nem hajlandó korszerű harckocsikat adni Kijevnek, és a Scholz-kormány hatalmas összegű szubvencióval támogatja meg saját polgárait. Németországtól „Európa de facto vezetőjétől” vigasztaló jelzést és vezetést várnának, ám most hangosan méltatlankodnak, látva a németek Európa melletti szolidaritásának alacsony fokát.

Az amerikai lap szerint Németországban orientációs zavarokat okozott, hogy összeomlottak Berlin régóta hangoztatott axiómái, mint például, hogy az európai biztonságnak magában kell foglalnia Oroszországot is, hogy Oroszország az olcsó gáz és olaj megbízható szállítója, és hogy az olyan autokratikus rezsimekkel való üzletelésnek, mint amilyen Oroszország vagy Kína, nincsenek geopolitikai hatásai. Németország ma olyan gazdasági és geopolitikai sokkot él át, amely identitásválsághoz hasonlítható – idézi a szerző Claudia Majort, a Német Nemzetközi és Biztonsági Intézet elemzőjét. Szerinte az a félelem uralkodott el, hogy véget ért a jóléti ígéretek korszaka – német kifejezéssel: Wohlstandsversprechen – az az periódus, amikor el lehetett mondani, hogy minden egyes nemzedék jobban él, mint az előző.

Olaf Scholz kancellár, az óvatos hamburgi munkajogász – olvasható a The New York Times cikkében – igyekszik enyhíteni ezt a fájó érzést a német választók körében, akik magas inflációval és szárnyaló energiárakkal terhelt, nehéz télnek néznek elébe. Egy másik neves német elemző, Ulrich Speck ehhez hozzáteszi: Scholz, miközben elismeri, hogy a világ megváltozott, nem azzal folytatja, hogy vele együtt nekünk is meg kell változnunk, hanem azt mondja, hogy a világ megváltozott, mi pedig meg fogunk védeni benneteket. Ennek betudhatóan – mint az a New York-i lap írásából kitűnik – az elemzők körében széles körben osztott nézet, hogy Németország jelenleg nem csapatjátékos, nem látja el a tőle elvárt európai kezdeményező szerepet.

A svájci Neue Zürcher Zeitungnak adott interjújában Nádas Péter azt mondta, Angela Merkel totális káoszt hagyott hátra, az olcsó putyini gázzal, Németország Kínához fűződő gazdasági kötődésével, valamint Orbán Viktor félreértelmezésével. A volt német kancellár Oroszország-politikája szerencsejáték volt, és „mindig csodálkoztam azon, mennyire hitt Merkel – valamint Macron - Putyin emberiességében” – mondja Nádas, aki összességében a Nyugatnak is azt a szemrehányást teszi, hogy alaptalanul jóhiszemű volt az orosz elnökkel. Szerinte Putyin nem ember, hanem a szervezett bűnözés része. Merkel pedig azzal, hogy Orbán oldalára állt, Nádas Péter szerint sokat ártott a magyar demokratáknak.

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor megválasztott diktátor-e, az író azt válaszolja: „nem, ő egyeduralkodó. Ő a párt. A korábbi magyar egypártrendszerekre szürke eminenciások nyomták rá a bélyegüket. Szürke, alaktalan emberek voltak. A Fidesznél, Orbán pártjánál nincsenek arcél nélküli emberek, hanem érdekemberek vannak. Ezt nem értik Zürichben, Berlinben, New Yorkban, értik viszont Moszkvában. Nyugaton nem értik, mi az, ami itt ismétlődik. Ez klánok és nemzetségek rendszerére épül. A rokonságra. Barátságról nem beszélnék. A maffiára emlékeztet. Igen, ez egyfajta kelet-európai maffia, nagyon erős kötődéssel az orosz és az ukrán maffiához.”

Az interjúban kitérnek arra, hogy Orbán Putyint támogatja, és Nádas megjegyzi, a magyar katonai vezetés az orosz invázió másnapján csapatokat helyezett el az ukrán határnál. Miért volt a készültség? Hogy Ukrajna ellen harcoljanak? Az író ezzel kapcsolatban úgy vélekedik, hogy a magyar miniszterelnök „ígéreteket kaphatott az orosz államfőtől. Orbán a háború kitörésekor szerinte azzal számolt, hogy a dolgok úgy alakulnak, mint 1953-ban Berlinben, 1956-ban Budapesten és 1968-ban Prágában. Hogy egy éj leple alatti akcióval minden el van intézve.”

Mi köti össze Orbánt és Putyint? – hangzik a következő kérdés. Nádas Péter szerint Oroszország oligarcharendszer, és nem ismeri azt a szót, hogy közjó, Magyarországon pedig hiányzik a burzsoázia, azt három tisztogatási hullámban elvesztette. Először kisajátítás, majd megsemmisítés sújtotta a zsidókat, aztán a kommunisták kiirtották az úgynevezett keresztény középosztályt, valamint azzal együtt az arisztokráciát. A társadalom tagozódása megszűnt. „Ma már nincs talaj az emberek lába alatt, és megelégednek egy populistával. Magyarország száz évig dolgozott a polgárság felépítésén, majd ötven év alatt újra megsemmisítette”.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ