MARTIN ÜGYVÉD SZERETNE LENNI, DE MARTIN SOHA NEM LESZ ÜGYVÉD

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2022.10.03.

A Kúriáig jutott annak az ép értelmű kisfiúnak az ügye, akinek magatartászavarai miatt értelmi fogyatékkal élők oktatására kidolgozott tanrend szerinti iskolában kellett lehúznia öt évet. Mire képes a magyar iskolarendszer, és mire nem?

...Megsegítés helyett billog

Martin kálváriája onnan indult, hogy a másodikban, vagyis a 2017-18-as tanévben még az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskolájának kis létszámú logopédiai osztályába járó gyerek azóta már a második olyan gyógypedagógiai (EGYMI) intézményben tanul, ahol középsúlyos értelmi sérült gyerekekkel jár egy osztályba. A beszédfejlesztést szükségessé tevő pedagógiai kód, ami a beiskolázásakor még lehetővé tette, hogy Martin az ELTE gyógypedagógiai gyakorló iskolájába járjon, csak a másodlagos kódja volt az egyébként hiperaktivitásos figyelemzavarban (ADHD) és egyéb pszichés zavarban szenvedő gyereknek. Az egyéb pszichés zavar esetében leginkább az érzelemkifejezési és a kötődési képességek zavarát jelenti. A problémákat Martin édesanyja, az őt másfél éves korában örökbe fogadó Andrea soha nem tagadta, kezelésük érdekében mindenkivel együttműködött, akivel csak kellett.

A kisfiút már négyéves korában, az óvodában ADHD-val és kötődési zavarral diagnosztizálták, pszichológus és gyermekpszichiáter is rendszeresen foglalkozott vele. A csoda az lett volna, ha nincs kötődési, viselkedési zavara, amelyeket a gyermekpszichiátere által kiállított ambuláns lapok tanúsága szerint „korai traumáival, sérüléseivel vannak összefüggésben”. Martin heroinfüggő biológiai anyja ugyanis terhessége alatt is drogozott, majd miután koraszülöttként világra hozta a gyerekét, bent hagyta a kórházban, ahonnan másfél évre csecsemőotthonba került. Márpedig az ADHD esetében – mint arról korábban ADHD-kutatók és ellátó szakemberek bevonásával részletesen írtunk a Qubiten – „a DSM-ben sorolt tünetek szinte mindegyikét ki tudják váltani például kötődési problémák, a gyerek traumatizálódása, vagy az, ha nagy veszteség éri.” Martint pedig minden kétséget kizáróan nagy veszteség érte.

A nehézségek akkor kezdődtek, amikor Martin közösségbe kezdett járni, és bár az óvodai évek sem teltek zökkenőmentesen, az igazi törést az iskola jelentette. A szülői munkaközösség már elsőben kérvényezte az iskola igazgatójától, hogy Martin beilleszkedési nehézségei rendezése érdekében „tegyenek lépéseket”, mert szerintük Martin „fizikailag és lelkileg terrorban tartja” a társait. Bár a levélben nem írták le egyértelműen, azért nem is rejtették véka alá, hogy a gyereket olyannyira az intézményen kívül szerették volna látni, hogy az akkor mindössze nyolcéves kisfiút a szülők egyebek mellett társai szexuális zaklatásával is vádolták...

ITT OLVASHATÓ