MÁR A HADIÁLLAPOT KIHIRDETÉSE ELŐTT BÜNTETHETŐK LESZNEK, AKIK ELKERÜLNÉK A BEHÍVÁST

TELEX
Szerző: NAGY BÁLINT
2022.10.28.

Még nyáron, a miniszterelnök fizetését is megemelő salátatörvényben fogadták el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását is, amelyben a katonai jog terén vezettek be néhány változtatást. Ez összefügg az átalakított honvédelmi törvénnyel és egy 2020-as alaptörvény-módosítással is. Emellett november 1-jétől jön a könnyebben elrendelhető szükségállapot és az „összehangolt védelmi tevékenység” is. Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának kormánypárti elnöke szerint a bevezetett változások technikai jellegűek, míg az ellenzéki alelnök szerint azért vannak benne érdekes részek.

Az Alaptörvény 2020-as, kilencedik módosításának talán egyik legemlékezetesebb eleme, hogy kimondta: az apa férfi, az anya pedig nő. Arra talán már kevesebben emlékeznek, hogy az Alaptörvény módosítása a különleges jogrendi állapotokat is átalakította. Szintén a korábbi módosítás miatt volt szükség a Büntető törvénykönyv alakítására is. A Btk. egy nyári módosításával egy 2012-ben elfogadott rendelkezést változtattak meg, miszerint a kibúvás a katonai szolgálat alól és a hadkötelezettség teljesítésének korlátozására vonatkozó rendelkezések akkor is alkalmazhatóvá válnak, ha a kormány még csak benyújtotta a hadiállapotról szóló javaslatot, így nem kell megvárni, míg hivatalosan is hadiállapotot hirdetnek. Röviden:

azok, akik nem akarnak bevonulni, vagy igyekeznek megakadályozni besorozhatóságukat, gyakorlatilag szinte azonnal szankcionálhatók.

Idetartozik, hogy aki megjelenési vagy bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít, bűntett miatt öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A mostani módosítást többek közt magyarázhatja a szomszédunkban zajló háború is, azonban a Btk. módosításának hátterében technikai okok is állnak: az említett 2020-as, kilencedik Alaptörvény-módosításban hatról háromra csökkentették azon esetkörök számát, amelyek különleges jogrend esetén bevezethetők: hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet. Ehhez kellett igazítani bizonyos szabályozásokat is.

Minderről megkérdeztük a honvédelmi bizottság kormánypárti elnökét, Kósa Lajost és Harangozó Tamást, MSZP-s alelnököt is...

ITT OLVASHATÓ