Szerző: ÉS
2022.10.14.
Károlyi Csaba
Az állatok tekintete rajtunk
Nádas Péter állatairól
I N T E R J Ú
„A düh lefojtja a nyelvet”
Beszélgetés Kustos Júliával
K R I T I K A
Deczki Sarolta
A test szaga
► Cser Kovács Ágnes: Zárvatermők kertje. Kalligram Kiadó, Budapest, 2022, 214 oldal, 3500 Ft
A normális családi életre (ma úgy mondanánk: konfliktuskezelésre) való alkalmatlanságot a fő elbeszélő édesanyja is örökölte. Házassága a férjével meglehetősen viharos, óriási veszekedéseket, drámákat, pszichiátriai kezeléseket nagy megbékélések és szeretkezések követnek, s mindeközben senki mással nem foglalkoznak, csak egymással és saját magukkal. A két gyerek itt is úgy nő fel, ahogy éppen sikerül. Ehhez pedig szerencsére is szükség volt, hiszen a gyereket akár el is találhatta volna az a két és fél kilós hamutartó, amit az apja elhajított, és csak egyetlen centire az arcától röpült el. A történet vége felé írja az elbeszélő, hogy „el kell temetnem az apámat” (198.), amit akár metaforikusan is érthetünk, hiszen az utolsó oldalon már azt olvashatjuk, hogy „apám halála voltaképpen szabaddá tett. Azt mégsem mondhatom, hogy a temetése. Mostantól mindenki élheti a maga életét. Tulajdonképpen elengedtük őt, hosszú évekkel ezelőtt. Hadd legyen semmivé újra!” (214.).Tovább
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább
A szerző további cikkei
A test szaga
► Cser Kovács Ágnes: Zárvatermők kertje. Kalligram Kiadó, Budapest, 2022, 214 oldal, 3500 Ft
A normális családi életre (ma úgy mondanánk: konfliktuskezelésre) való alkalmatlanságot a fő elbeszélő édesanyja is örökölte. Házassága a férjével meglehetősen viharos, óriási veszekedéseket, drámákat, pszichiátriai kezeléseket nagy megbékélések és szeretkezések követnek, s mindeközben senki mással nem foglalkoznak, csak egymással és saját magukkal. A két gyerek itt is úgy nő fel, ahogy éppen sikerül. Ehhez pedig szerencsére is szükség volt, hiszen a gyereket akár el is találhatta volna az a két és fél kilós hamutartó, amit az apja elhajított, és csak egyetlen centire az arcától röpült el. A történet vége felé írja az elbeszélő, hogy „el kell temetnem az apámat” (198.), amit akár metaforikusan is érthetünk, hiszen az utolsó oldalon már azt olvashatjuk, hogy „apám halála voltaképpen szabaddá tett. Azt mégsem mondhatom, hogy a temetése. Mostantól mindenki élheti a maga életét. Tulajdonképpen elengedtük őt, hosszú évekkel ezelőtt. Hadd legyen semmivé újra!” (214.).Tovább
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább
A szerző további cikkei
Szokács Andrea
Ex libris
Bergsveinn Birgisson: Válasz Helga levelére
Olga Tokarczuk: Nyughatatlanok
Adania Shibli: Egy apró részlet
Merieke Lucas Rijneveld: Az este kín
Ex libris
Bergsveinn Birgisson: Válasz Helga levelére
Olga Tokarczuk: Nyughatatlanok
Adania Shibli: Egy apró részlet
Merieke Lucas Rijneveld: Az este kín
Gyürky Katalin
Elorozott klasszikusok
► Oroz klazzika. Fordította György Norbert. Typotex Kiadó, Budapest, 2022, 128 oldal, 2990 Ft
A kötet borítóján ugyanis Daniel Majling nem szerzőként, csak összeállítóként szerepel. Majd az elő-és utószóból megtudjuk, hogy itt olyan rövid történetek olvashatók, amelyek Dosztojevszkij-, Tolsztoj- vagy épp Turgenyev-szövegek utánzatai, és amelyeket a felsőnémeti határátkelőn ugyanúgy szállítanak át a kamionok, mint a márkás ruhaneműk olcsó kínai másolatait. Hogy azután a gömöri és nógrádi falvak lakói – akik az eredeti és igényes orosz irodalomhoz a szűkös anyagi körülményeik miatt nem jutnak hozzá – e hamisítványok olvastán maximálisan felvértezve érezzék magukat az orosz klasszikusok nagy témáival, „az Istennel, a szerelemmel, a halhatatlansággal, a bűnnel, a büntetéssel és a halállal” (8.) kapcsolatban.Tovább
A szerző további cikkei
Elorozott klasszikusok
► Oroz klazzika. Fordította György Norbert. Typotex Kiadó, Budapest, 2022, 128 oldal, 2990 Ft
A kötet borítóján ugyanis Daniel Majling nem szerzőként, csak összeállítóként szerepel. Majd az elő-és utószóból megtudjuk, hogy itt olyan rövid történetek olvashatók, amelyek Dosztojevszkij-, Tolsztoj- vagy épp Turgenyev-szövegek utánzatai, és amelyeket a felsőnémeti határátkelőn ugyanúgy szállítanak át a kamionok, mint a márkás ruhaneműk olcsó kínai másolatait. Hogy azután a gömöri és nógrádi falvak lakói – akik az eredeti és igényes orosz irodalomhoz a szűkös anyagi körülményeik miatt nem jutnak hozzá – e hamisítványok olvastán maximálisan felvértezve érezzék magukat az orosz klasszikusok nagy témáival, „az Istennel, a szerelemmel, a halhatatlansággal, a bűnnel, a büntetéssel és a halállal” (8.) kapcsolatban.Tovább
A szerző további cikkei
Nádasdy Ádám
A prešporákok nyelvei
► Jozef Tancer: A soknyelvű Pozsony nyomában. Beszélgetések a régi város lakóival. Fordította Balogh Magdolna, jegyzetek: Korpás Árpád. Lábnyom Kiadó, Budapest, 2022, 352 oldal, 5450 Ft
A kötetben húsz, 1916 és 1933 között született emberrel készített beszélgetés olvasható, akik németként, magyarként, szlovákként, zsidóként mind régi pozsonyinak mondják magukat, azaz „prešporák”-nak. A város német neve Pressburg volt, szlovákul Prešporok (a Bratislava nevet 1919-ben kapta); a pozsonyiakat szlovákul „prešporák”-oknak hívták. Vannak közöttük bennszülöttek és beköltözöttek, olyanok, akik elmentek, és olyanok, akik maradtak. Arról mesélnek, hogy milyen nyelven beszéltek otthon és a városban, milyen iskolába jártak, milyen nyelvűként tekintenek önmagukra, milyen nyelven tudtak írni, milyen kötetekből állt a könyvtáruk. Tancer érdekesen boncolgatja, hogy mit is értünk „anyanyelven”: ez lehet az anya vagy az apa nyelve, de az a nyelv is, amellyel az illető azonosul, vagy amely domináns számára. Külön csemege a Rózsika néni nevű gondnoknő beszédét elemző, „Rózsikológia”, amelyből kiderül, hogy a nyelvtani szabályoktól függetlenül is lehet szlovákul (vagy bármely nyelven) beszélni. A néni alakja a legendák ködébe vész, ugyanis a könyv egyszer Weingrafová, másszor Wolfingerová néven említi – mindegy is, a név jól példázza a soknyelvűséget.Tovább
A szerző további cikkei
A prešporákok nyelvei
► Jozef Tancer: A soknyelvű Pozsony nyomában. Beszélgetések a régi város lakóival. Fordította Balogh Magdolna, jegyzetek: Korpás Árpád. Lábnyom Kiadó, Budapest, 2022, 352 oldal, 5450 Ft
A kötetben húsz, 1916 és 1933 között született emberrel készített beszélgetés olvasható, akik németként, magyarként, szlovákként, zsidóként mind régi pozsonyinak mondják magukat, azaz „prešporák”-nak. A város német neve Pressburg volt, szlovákul Prešporok (a Bratislava nevet 1919-ben kapta); a pozsonyiakat szlovákul „prešporák”-oknak hívták. Vannak közöttük bennszülöttek és beköltözöttek, olyanok, akik elmentek, és olyanok, akik maradtak. Arról mesélnek, hogy milyen nyelven beszéltek otthon és a városban, milyen iskolába jártak, milyen nyelvűként tekintenek önmagukra, milyen nyelven tudtak írni, milyen kötetekből állt a könyvtáruk. Tancer érdekesen boncolgatja, hogy mit is értünk „anyanyelven”: ez lehet az anya vagy az apa nyelve, de az a nyelv is, amellyel az illető azonosul, vagy amely domináns számára. Külön csemege a Rózsika néni nevű gondnoknő beszédét elemző, „Rózsikológia”, amelyből kiderül, hogy a nyelvtani szabályoktól függetlenül is lehet szlovákul (vagy bármely nyelven) beszélni. A néni alakja a legendák ködébe vész, ugyanis a könyv egyszer Weingrafová, másszor Wolfingerová néven említi – mindegy is, a név jól példázza a soknyelvűséget.Tovább
A szerző további cikkei
Földes Györgyi
Seppegők, cerkók és a Bravo Magazin
► Alena Sabuchová: Seppegők. Fordította: Paszmár Lívia. Womanpress Kiadó, Pozsony, 2022, 168 oldal, 3000 Ft
Műfaji értelemben kissé nehéz meghatározni a könyvet, egyfelől nevelődési regény is, amelynek főszereplője két tizenéves kislány, akiknek szoros barátságát általános iskolás éveiktől tizennyolc esztendős korukig követhetjük nyomon. A narrátor ugyan sok tekintetben arctalan marad a könyvben, de minden bizonnyal azért, mert visszaemlékezését a még számára is titokzatosnak érzett barátnőjének, Dorotának szenteli, a halottszállító és -mosó lányának, aki már gyermekként is részt vesz apja munkájában, a pravoszláv liturgia keretében mosdatja és öltözteti az elhunytakat – ezért mintha többet tudna elmúlásról és az azutáni létről, mint mindenki más: ő a halál leánya.Tovább
A szerző további cikkei
Seppegők, cerkók és a Bravo Magazin
► Alena Sabuchová: Seppegők. Fordította: Paszmár Lívia. Womanpress Kiadó, Pozsony, 2022, 168 oldal, 3000 Ft
Műfaji értelemben kissé nehéz meghatározni a könyvet, egyfelől nevelődési regény is, amelynek főszereplője két tizenéves kislány, akiknek szoros barátságát általános iskolás éveiktől tizennyolc esztendős korukig követhetjük nyomon. A narrátor ugyan sok tekintetben arctalan marad a könyvben, de minden bizonnyal azért, mert visszaemlékezését a még számára is titokzatosnak érzett barátnőjének, Dorotának szenteli, a halottszállító és -mosó lányának, aki már gyermekként is részt vesz apja munkájában, a pravoszláv liturgia keretében mosdatja és öltözteti az elhunytakat – ezért mintha többet tudna elmúlásról és az azutáni létről, mint mindenki más: ő a halál leánya.Tovább
A szerző további cikkei
Kőrizs Imre
Sminkben, a lépcsőn
► Az ÉS könyve októberben – Szabó T. Anna: Vagyok. Összegyűjtött és új versek. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 528 oldal, 4999 Ft
A Vagyok Kemény Istvánéhoz hasonlít, amennyiben mindkettő vastag „összegyűjtött versek”, bár Keményéhez képest, amely a költő önálló köteteinek elrendezését felbontva a versek keletkezésének időrendjén alapul, Szabó T. Annáé hagyományosabb. Az összesen nyolc eddigi verseskötet anyagát tartalmazza – a gyerekeknek írt, illetve a más írói név alatt megjelent darabok nélkül –, kiegészítve az Eső napja című ciklussal, amely az utóbbi négy évben írt verseket tartalmazza.
Szabó T. Anna költészetének meghatározó vonása az igényes formakultúra: a Nyugat és az Újhold képalkotási és versformálási hagyományát Lator László egyetemi műhelyében, a nevezetes műfordítói szeminárium Ferencz Győzővel és Imre Flórával kezdődő történetének vége felé – egyébként e sorok írójával egy időben –, a kilencvenes évek elején sajátította el. Ha nem párosul kellő önkritikával, a magas szintű formai képzettség magában hordja a könnyű kezű tömegtermelés, a kiüresedés, a giccs veszélyét is: ez ellen jó időben felvett poétikai oltást jelenthetett az anglista Géher István szemináriuma, ahol alighanem érdesebb vagy kopogósabb grammatika járta.Tovább
A szerző további cikkei
Sminkben, a lépcsőn
► Az ÉS könyve októberben – Szabó T. Anna: Vagyok. Összegyűjtött és új versek. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 528 oldal, 4999 Ft
A Vagyok Kemény Istvánéhoz hasonlít, amennyiben mindkettő vastag „összegyűjtött versek”, bár Keményéhez képest, amely a költő önálló köteteinek elrendezését felbontva a versek keletkezésének időrendjén alapul, Szabó T. Annáé hagyományosabb. Az összesen nyolc eddigi verseskötet anyagát tartalmazza – a gyerekeknek írt, illetve a más írói név alatt megjelent darabok nélkül –, kiegészítve az Eső napja című ciklussal, amely az utóbbi négy évben írt verseket tartalmazza.
Szabó T. Anna költészetének meghatározó vonása az igényes formakultúra: a Nyugat és az Újhold képalkotási és versformálási hagyományát Lator László egyetemi műhelyében, a nevezetes műfordítói szeminárium Ferencz Győzővel és Imre Flórával kezdődő történetének vége felé – egyébként e sorok írójával egy időben –, a kilencvenes évek elején sajátította el. Ha nem párosul kellő önkritikával, a magas szintű formai képzettség magában hordja a könnyű kezű tömegtermelés, a kiüresedés, a giccs veszélyét is: ez ellen jó időben felvett poétikai oltást jelenthetett az anglista Géher István szemináriuma, ahol alighanem érdesebb vagy kopogósabb grammatika járta.Tovább
A szerző további cikkei
György Péter
Láthatatlan arc
(A Láthatatlan arc című kiállítás a 2B Galériában november 23-ig tekinthető meg.)
A kiállítás ereje a visszafogottságában áll, a kurátorok által számos kiállításon végrehajtott retorikai túlzásoktól való eltekintésben. S innen már a művészet- és emlékezettörténet elválaszthatatlanságának igazsága határozza meg a kiállítást, ami a lehető legpuritánabb és ugyanakkor legdrámaiabb kettősség megteremtésére alkalmas. Egy olyan korban, melyben élünk, s a genocídiumok még és már megint érvényesek, egy olyan kiállításnak, amely visszautal a Vészkorszak kontextusára, s ugyanakkor szabad utat enged a mai, ugyancsak rettenetes események felidézésének a teremben bemutatottak által is, ebben a jelenben egy ilyen tárlat komorsága saját történelmünk újraolvasásához vezet el. S ezért köszönettel tartozunk mind a két intézménynek, s végül, de nem utolsósorban, a kurátornak, Farkas Zsófiának.Tovább
A szerző további cikkei
Láthatatlan arc
(A Láthatatlan arc című kiállítás a 2B Galériában november 23-ig tekinthető meg.)
A kiállítás ereje a visszafogottságában áll, a kurátorok által számos kiállításon végrehajtott retorikai túlzásoktól való eltekintésben. S innen már a művészet- és emlékezettörténet elválaszthatatlanságának igazsága határozza meg a kiállítást, ami a lehető legpuritánabb és ugyanakkor legdrámaiabb kettősség megteremtésére alkalmas. Egy olyan korban, melyben élünk, s a genocídiumok még és már megint érvényesek, egy olyan kiállításnak, amely visszautal a Vészkorszak kontextusára, s ugyanakkor szabad utat enged a mai, ugyancsak rettenetes események felidézésének a teremben bemutatottak által is, ebben a jelenben egy ilyen tárlat komorsága saját történelmünk újraolvasásához vezet el. S ezért köszönettel tartozunk mind a két intézménynek, s végül, de nem utolsósorban, a kurátornak, Farkas Zsófiának.Tovább
A szerző további cikkei
Sinkó István
Öt lépés
Egy (majdnem) geometrikus absztrakt festő
(Vilim Kati Öt lépés című kiállítása október 28-ig látható.)
Vilim Kati nem hoz jelentős újítást a konkréttól az organikus irányba mozduló festészetben, de élményszerű, hatásos és rendkívül gondosan kimunkált képi világa, saját magának kidolgozott festői nyelve szépen illeszkedik a műfaj XXI. századi alkotásainak (és jeles alkotóinak) sorába. És remekül illeszkedik a galéria geometrikus-absztrakt-konkrét tematikájához is.Tovább
A szerző további cikkei
Öt lépés
Egy (majdnem) geometrikus absztrakt festő
(Vilim Kati Öt lépés című kiállítása október 28-ig látható.)
Vilim Kati nem hoz jelentős újítást a konkréttól az organikus irányba mozduló festészetben, de élményszerű, hatásos és rendkívül gondosan kimunkált képi világa, saját magának kidolgozott festői nyelve szépen illeszkedik a műfaj XXI. századi alkotásainak (és jeles alkotóinak) sorába. És remekül illeszkedik a galéria geometrikus-absztrakt-konkrét tematikájához is.Tovább
A szerző további cikkei
Stőhr Lóránt
Árulás
(Stefan Arsenijević: Mennem kell)
Ahogy a főhősnő nyilatkozik az együttérző újságíró számára a menekülttáborban: ember vagyok, nem menekült. Ha nem a menekültlét partikularitását látjuk a történetben, akkor előléphet a „migráns” külsőségei mögül az ember, a mindenkire tartozó emberi dráma. Stefan Arsenijević a Strahinja bán című középkori szerb hősköltemény cselekményét használja a Mennem kell sorvezetőjéül, s ezzel időtlenné és univerzálissá avatja a híradók aktualitásával rendelkező történetet.Tovább
A szerző további cikkei
Árulás
(Stefan Arsenijević: Mennem kell)
Ahogy a főhősnő nyilatkozik az együttérző újságíró számára a menekülttáborban: ember vagyok, nem menekült. Ha nem a menekültlét partikularitását látjuk a történetben, akkor előléphet a „migráns” külsőségei mögül az ember, a mindenkire tartozó emberi dráma. Stefan Arsenijević a Strahinja bán című középkori szerb hősköltemény cselekményét használja a Mennem kell sorvezetőjéül, s ezzel időtlenné és univerzálissá avatja a híradók aktualitásával rendelkező történetet.Tovább
A szerző további cikkei
Herczog Noémi
Harcaink
(Pintér Béla: Az Imádkozó, UP – Újpesti Rendezvénytér)
Sosem tartoztam a fanyalgók közé, akik szerint Pintér Béla nem tud darabot írni, amit ő csinál, éppen azt bizonyítja, hogy a klasszikus dráma igenis összefér a szappanoperával és a poppal, ettől áraszt jóféle, elitellenes hangulatot (más kérdés, hogy egyre inkább csak az elit tudja megfizetni). Valamiért mégis azt szoktuk gondolni, hogy azok a kiemelkedő munkái, amelyekben a nevetés drámaisággal párosul, és ez az, ami a legutóbbi bemutatóknál elmaradt, ahogy most is, bár a Vérvöröst én bírtam, mert nem akarta a régi receptet, önazonos volt és új irányt hozott. Az Imádkozó viszont a bevált hatásra törekszik.Tovább
A szerző további cikkei
Harcaink
(Pintér Béla: Az Imádkozó, UP – Újpesti Rendezvénytér)
Sosem tartoztam a fanyalgók közé, akik szerint Pintér Béla nem tud darabot írni, amit ő csinál, éppen azt bizonyítja, hogy a klasszikus dráma igenis összefér a szappanoperával és a poppal, ettől áraszt jóféle, elitellenes hangulatot (más kérdés, hogy egyre inkább csak az elit tudja megfizetni). Valamiért mégis azt szoktuk gondolni, hogy azok a kiemelkedő munkái, amelyekben a nevetés drámaisággal párosul, és ez az, ami a legutóbbi bemutatóknál elmaradt, ahogy most is, bár a Vérvöröst én bírtam, mert nem akarta a régi receptet, önazonos volt és új irányt hozott. Az Imádkozó viszont a bevált hatásra törekszik.Tovább
A szerző további cikkei
Csengery Kristóf
Nem illusztráció
(Budapesti Fesztiválzenekar, Robin Ticciati, Alina Ibragimova. Müpa, október 8.)
Orosz műsort hallottunk, két ritkaság között egy gyakrabban megszólaló kompozíciót – három remekművet. A nyitószám, a mellőzött-alulértékelt Ljadov zenekari darabja, Az elvarázsolt tó hivatalosan szimfonikus költemény, de dramaturgiailag nem az, hiszen a hétperces darabban nem történik semmi, az egész varázslat csupán egyetlen hangulat ábrázolása. Ticciati és a zenekar nagyszerűen közvetítette ezt az állókép jelleget: hatott a sejtelmes kezdés, a sok puha szín, a mesehangulat, a vonóstremolók és a kürt-közbeszólások titokzatossága.Tovább
A szerző további cikkei
Nem illusztráció
(Budapesti Fesztiválzenekar, Robin Ticciati, Alina Ibragimova. Müpa, október 8.)
Orosz műsort hallottunk, két ritkaság között egy gyakrabban megszólaló kompozíciót – három remekművet. A nyitószám, a mellőzött-alulértékelt Ljadov zenekari darabja, Az elvarázsolt tó hivatalosan szimfonikus költemény, de dramaturgiailag nem az, hiszen a hétperces darabban nem történik semmi, az egész varázslat csupán egyetlen hangulat ábrázolása. Ticciati és a zenekar nagyszerűen közvetítette ezt az állókép jelleget: hatott a sejtelmes kezdés, a sok puha szín, a mesehangulat, a vonóstremolók és a kürt-közbeszólások titokzatossága.Tovább
A szerző további cikkei
Fáy Miklós
Mindvégig
(Plácido Domingo zarzuela-estje – Müpa, október 9.)
Még mindig és már megint, hiszen az nemigen érdekel senkit, hogy Domingo jól énekel, de ha gikszerezik, akkor hír lesz a szaklapokban, ha a zenekar nem áll föl a tiszteletére, az már szaklapokon kívül is megérdemel néhány sort. Mintha a világ azt akarná megbosszulni, hogy annyira tetszett neki ez a hang évtizedeken át. Megmutatjuk, hogy tudunk mi kegyetlenek is lenni. Ha valaki kételkedett volna benne.Tovább
A szerző további cikkei
Mindvégig
(Plácido Domingo zarzuela-estje – Müpa, október 9.)
Még mindig és már megint, hiszen az nemigen érdekel senkit, hogy Domingo jól énekel, de ha gikszerezik, akkor hír lesz a szaklapokban, ha a zenekar nem áll föl a tiszteletére, az már szaklapokon kívül is megérdemel néhány sort. Mintha a világ azt akarná megbosszulni, hogy annyira tetszett neki ez a hang évtizedeken át. Megmutatjuk, hogy tudunk mi kegyetlenek is lenni. Ha valaki kételkedett volna benne.Tovább
A szerző további cikkei
Fuchs Lívia
91 és fél
(Tánc, élet, varázslat – Tata 90 +1, Nemzeti Táncszínház)
Lenne tehát mit kutatni és feltárni egy monográfusnak, ám most, hogy a nyilvánosság előtt is régóta Novák Tata néven ismert alkotó 90 (valójában: 91 és fél) éves lett, a táncos szakma nem egy frissen megjelent monográfiával, hanem egy színházi esttel köszöntötte őt. Pontosabban fogalmazva: nem az a sokszereplős szakmai közösség ünnepelte, amelyet évtizedeken át ő maga is formált, s amelynek máig aktív (hol morgolódó, hol vitatkozó, de mindig is támogató) tagja, hiszen részt vesz a Nemzeti Táncszínház művészeti tanácsában, és a Magyar Táncművészek Szövetségének is „Tiszteletbeli örökös elnöke”. Mégsem a szakma professzionális része, hanem egy jóval szűkebb közeg, az általa alapított amatőr művészegyüttes, a Bihari János Táncegyüttes jelenlegi és valaha volt tagjai, drukkerei és szimpatizánsai köszöntötték.Tovább
A szerző további cikkei
91 és fél
(Tánc, élet, varázslat – Tata 90 +1, Nemzeti Táncszínház)
Lenne tehát mit kutatni és feltárni egy monográfusnak, ám most, hogy a nyilvánosság előtt is régóta Novák Tata néven ismert alkotó 90 (valójában: 91 és fél) éves lett, a táncos szakma nem egy frissen megjelent monográfiával, hanem egy színházi esttel köszöntötte őt. Pontosabban fogalmazva: nem az a sokszereplős szakmai közösség ünnepelte, amelyet évtizedeken át ő maga is formált, s amelynek máig aktív (hol morgolódó, hol vitatkozó, de mindig is támogató) tagja, hiszen részt vesz a Nemzeti Táncszínház művészeti tanácsában, és a Magyar Táncművészek Szövetségének is „Tiszteletbeli örökös elnöke”. Mégsem a szakma professzionális része, hanem egy jóval szűkebb közeg, az általa alapított amatőr művészegyüttes, a Bihari János Táncegyüttes jelenlegi és valaha volt tagjai, drukkerei és szimpatizánsai köszöntötték.Tovább
A szerző további cikkei
Siba Antal
Egy dolgos kormány
(Telex-riportok a YouTube-on)
Képviselők nyilatkoznak arról, mi a véleményük a törvényről (akkor még törvénytervezetről), amely a továbbiakban vármegyének nevezi a megyét, főispánnak a megyei közgyűlés elnökét. Ha valakinek kétsége van afelől, mi az a tőről metszett butaság, a szervilizmus és e kettő elegye, annak minden világos és érthető lesz.Tovább
Egy dolgos kormány
(Telex-riportok a YouTube-on)
Képviselők nyilatkoznak arról, mi a véleményük a törvényről (akkor még törvénytervezetről), amely a továbbiakban vármegyének nevezi a megyét, főispánnak a megyei közgyűlés elnökét. Ha valakinek kétsége van afelől, mi az a tőről metszett butaság, a szervilizmus és e kettő elegye, annak minden világos és érthető lesz.Tovább
I R O D A L O M
Szív Ernő
Újra a Por és Hamu Restaurantban
Volt egyszer egy író. Na, de szép. Elég ennyi fény, ha ennyi a világítás? Jó, legyen elég. Olyan volt az az izé, ez az író, mint a cserépnyi föld, egy kis pohár víz vagy a fagylaltostölcsérbe kanyarított téli ég. Ennyi csak. Ja, és ott volt még a tűz is, az is ő volt. Négy elemecske, mind duracell. Írók írnak, ahogy a westminsteri puding bugyog főzés közben, ahogy a bukaresti főbojár pávájának a farka sepregeti az udvar földjét, ahogy a hóhér tisztogatja az akasztófa környékét, repedés között vér, fos nekem ne maradjon. Bazmeg, igazgató úr – ez még a sámlis korszak volt –, az egyik rablógyilkos, aki alól kirúgtam a kedvenc székemet, ellopta azt. Meghalt, fölakasztódott a barom, aztán ellopta a sámlit is. Még a halottcipelők se vették észre. Hajjaj, Varsányiné!
Írók írnak, mint a cipősarok, ha nem írnak, ha hallgatnak, ha behajtották a szívliftek ajtaját és gombot nyomtak, irány a pokol, gyerekek, ha némán kong az összes népharang, ha a félelem szakállt növeszt, akkor is írnak.
Szóval jött el ez az író a Könyvfesztiválról, ahol éppen könyvei névvel való ellátása volt a penzuma. De-di-ká-lás.Tovább
A szerző további cikkei
Újra a Por és Hamu Restaurantban
Volt egyszer egy író. Na, de szép. Elég ennyi fény, ha ennyi a világítás? Jó, legyen elég. Olyan volt az az izé, ez az író, mint a cserépnyi föld, egy kis pohár víz vagy a fagylaltostölcsérbe kanyarított téli ég. Ennyi csak. Ja, és ott volt még a tűz is, az is ő volt. Négy elemecske, mind duracell. Írók írnak, ahogy a westminsteri puding bugyog főzés közben, ahogy a bukaresti főbojár pávájának a farka sepregeti az udvar földjét, ahogy a hóhér tisztogatja az akasztófa környékét, repedés között vér, fos nekem ne maradjon. Bazmeg, igazgató úr – ez még a sámlis korszak volt –, az egyik rablógyilkos, aki alól kirúgtam a kedvenc székemet, ellopta azt. Meghalt, fölakasztódott a barom, aztán ellopta a sámlit is. Még a halottcipelők se vették észre. Hajjaj, Varsányiné!
Írók írnak, mint a cipősarok, ha nem írnak, ha hallgatnak, ha behajtották a szívliftek ajtaját és gombot nyomtak, irány a pokol, gyerekek, ha némán kong az összes népharang, ha a félelem szakállt növeszt, akkor is írnak.
Szóval jött el ez az író a Könyvfesztiválról, ahol éppen könyvei névvel való ellátása volt a penzuma. De-di-ká-lás.Tovább
A szerző további cikkei
Forgách András
Csönd
Nádas 80
Nádas 80, Darvasi 60 – Tematikus próza-összeállítás
Imponálóan kerek számok ürügyén továbbírt, újragondolt, átrajzolt írói motívumok, születésnapi köszöntések helyett prózatételek. Nádas Pétert és Darvasi Lászlót, és velük a magyar prózát ünnepeljük. Bán Zsófia, Forgách András, Grecsó Krisztián és Kácsor Zsolt állt bele a hatástörténetekbe.
Az a helyzet, hogy mindig tíz évvel fiatalabb leszek Nádas Péternél.
Amikor ő ötvenöt, én negyvenöt, amikor ő kilencven, én nyolcvan, és így tovább, ad infinitum. Mintha ugyanazon a vonaton ülnénk, de mindig lenne köztünk tíz vasúti kocsinyi távolság.
Amíg robog a vonat előre, annyi vagonon kéne áthaladnom, hogy behozzam.
Ami a vasúti kocsikat illeti, egyszer történt valami hasonló.
Zalaegerszegről utaztam föl Pestre, és a fárasztó négyórás vonatút előérzetében, felszállás után nem sokkal elindultam a büfékocsi irányába. És amikor elhúztam magam előtt az I. osztályú kocsi ajtaját, hirtelen megpillantottam.
Ott ült és olvasott.
Ha jól emlékszem, egy sárga borítójú, német nyelvű könyvet olvasott, a fotográfiáról. Egész lényét beleadva olvasott. Csönd volt körülötte. Ez a csönd sok-sok csönd pillanataiból tevődik össze.
Fénye volt a csöndnek.
A magányos tűnődés pillanatai.
Őt most ne szólítsák meg, ne is köszönjenek neki.
Épp elég az embernek, mint A személyi poggyász súlya című írásából kiderül, ezen a vonalon a vécére kimenni, és ott sikeresen elvégezni a szükségét, mert ehhez nem kevés hősiességre és kínai akrobatához méltóan ügyes mozdulatokra van szükség.
Nem szeretek mások aurájába figyelmeztetés vagy hívás nélkül belépni. Továbbá igyekeztem megfékezni szokásos tiszteletlenségi rohamomat, ami ilyenkor múlhatatlanul erőt vesz rajtam, ha ún. nagy emberrel találkozom.
Amikor egyszer, egy színházi büfében, egy próba szünetében olyasvalakiéhoz hasonlítottam az arcát, akit egyikünk sem kedvelt, valamivel később, mikor egy pillanatra egyedül maradtunk a díszletraktárban, rám rivallt: „Te meg olyan vagy, mint Mussolini!” Mindketten harsányan felnevettünk.Tovább
A szerző további cikkei
Csönd
Nádas 80
Nádas 80, Darvasi 60 – Tematikus próza-összeállítás
Imponálóan kerek számok ürügyén továbbírt, újragondolt, átrajzolt írói motívumok, születésnapi köszöntések helyett prózatételek. Nádas Pétert és Darvasi Lászlót, és velük a magyar prózát ünnepeljük. Bán Zsófia, Forgách András, Grecsó Krisztián és Kácsor Zsolt állt bele a hatástörténetekbe.
Az a helyzet, hogy mindig tíz évvel fiatalabb leszek Nádas Péternél.
Amikor ő ötvenöt, én negyvenöt, amikor ő kilencven, én nyolcvan, és így tovább, ad infinitum. Mintha ugyanazon a vonaton ülnénk, de mindig lenne köztünk tíz vasúti kocsinyi távolság.
Amíg robog a vonat előre, annyi vagonon kéne áthaladnom, hogy behozzam.
Ami a vasúti kocsikat illeti, egyszer történt valami hasonló.
Zalaegerszegről utaztam föl Pestre, és a fárasztó négyórás vonatút előérzetében, felszállás után nem sokkal elindultam a büfékocsi irányába. És amikor elhúztam magam előtt az I. osztályú kocsi ajtaját, hirtelen megpillantottam.
Ott ült és olvasott.
Ha jól emlékszem, egy sárga borítójú, német nyelvű könyvet olvasott, a fotográfiáról. Egész lényét beleadva olvasott. Csönd volt körülötte. Ez a csönd sok-sok csönd pillanataiból tevődik össze.
Fénye volt a csöndnek.
A magányos tűnődés pillanatai.
Őt most ne szólítsák meg, ne is köszönjenek neki.
Épp elég az embernek, mint A személyi poggyász súlya című írásából kiderül, ezen a vonalon a vécére kimenni, és ott sikeresen elvégezni a szükségét, mert ehhez nem kevés hősiességre és kínai akrobatához méltóan ügyes mozdulatokra van szükség.
Nem szeretek mások aurájába figyelmeztetés vagy hívás nélkül belépni. Továbbá igyekeztem megfékezni szokásos tiszteletlenségi rohamomat, ami ilyenkor múlhatatlanul erőt vesz rajtam, ha ún. nagy emberrel találkozom.
Amikor egyszer, egy színházi büfében, egy próba szünetében olyasvalakiéhoz hasonlítottam az arcát, akit egyikünk sem kedvelt, valamivel később, mikor egy pillanatra egyedül maradtunk a díszletraktárban, rám rivallt: „Te meg olyan vagy, mint Mussolini!” Mindketten harsányan felnevettünk.Tovább
A szerző további cikkei
Kácsor Zsolt
Világló vályogtéglák
(A 80 éves Nádas Péternek)
Nádas 80, Darvasi 60 – Tematikus próza-összeállítás
Imponálóan kerek számok ürügyén továbbírt, újragondolt, átrajzolt írói motívumok, születésnapi köszöntések helyett prózatételek. Nádas Pétert és Darvasi Lászlót, és velük a magyar prózát ünnepeljük. Bán Zsófia, Forgách András, Grecsó Krisztián és Kácsor Zsolt állt bele a hatástörténetekbe.
Negyven éve nem jártam annál a régi háznál, abban a régi kertben, ahol az apám, a nagyapám, a dédapám és az ükapám felnőtt. Tíz lehettem, amikor a szüleim a régi házat eladták, pedig nyaranta mennyire szerettem az udvaron üldögélni a diófa alatt, s ha ezt meguntam, felkapaszkodtam a kertbe, leheveredtem a ribizlibokrok alá és bámultam az eget. Városi gyerek falun, s valahogy mégis otthon. A kert egy dombra futott föl, s az volt benne az izgalmas, hogy megdermedt lávából lett az a domb, ezt onnan tudom, hogy a hátsó kapu egy tufakőbe vájt pincébe vezetett. Kicsiny pince volt, két helyiségből állt mindössze, s voltak neki vakablakai, s a vakablakokban mindig, minden évszakban volt alma és volt három darab vesszőfonatú, üres demizson.
Erre emlékeztem negyven év távlatából, a pince dohos, édeskés illatára, és az almákra a vakablakokban meg az üres demizsonok vesszőből font burkolatára, emiatt fékeztem le a ház előtt, emiatt álltam meg, s emiatt csengettem be ahhoz az idegen emberhez. Meg akartam nézni a pincét, és bele akartam szagolni a múlt levegőjébe.Tovább
A szerző további cikkei
Világló vályogtéglák
(A 80 éves Nádas Péternek)
Nádas 80, Darvasi 60 – Tematikus próza-összeállítás
Imponálóan kerek számok ürügyén továbbírt, újragondolt, átrajzolt írói motívumok, születésnapi köszöntések helyett prózatételek. Nádas Pétert és Darvasi Lászlót, és velük a magyar prózát ünnepeljük. Bán Zsófia, Forgách András, Grecsó Krisztián és Kácsor Zsolt állt bele a hatástörténetekbe.
Negyven éve nem jártam annál a régi háznál, abban a régi kertben, ahol az apám, a nagyapám, a dédapám és az ükapám felnőtt. Tíz lehettem, amikor a szüleim a régi házat eladták, pedig nyaranta mennyire szerettem az udvaron üldögélni a diófa alatt, s ha ezt meguntam, felkapaszkodtam a kertbe, leheveredtem a ribizlibokrok alá és bámultam az eget. Városi gyerek falun, s valahogy mégis otthon. A kert egy dombra futott föl, s az volt benne az izgalmas, hogy megdermedt lávából lett az a domb, ezt onnan tudom, hogy a hátsó kapu egy tufakőbe vájt pincébe vezetett. Kicsiny pince volt, két helyiségből állt mindössze, s voltak neki vakablakai, s a vakablakokban mindig, minden évszakban volt alma és volt három darab vesszőfonatú, üres demizson.
Erre emlékeztem negyven év távlatából, a pince dohos, édeskés illatára, és az almákra a vakablakokban meg az üres demizsonok vesszőből font burkolatára, emiatt fékeztem le a ház előtt, emiatt álltam meg, s emiatt csengettem be ahhoz az idegen emberhez. Meg akartam nézni a pincét, és bele akartam szagolni a múlt levegőjébe.Tovább
A szerző további cikkei
Bán Zsófia
Ez egy ilyen csúcs!
Darvasi 60
Nádas 80, Darvasi 60 – Tematikus próza-összeállítás
Imponálóan kerek számok ürügyén továbbírt, újragondolt, átrajzolt írói motívumok, születésnapi köszöntések helyett prózatételek. Nádas Pétert és Darvasi Lászlót, és velük a magyar prózát ünnepeljük. Bán Zsófia, Forgách András, Grecsó Krisztián és Kácsor Zsolt állt bele a hatástörténetekbe.
A magyar vámpír hidegen odavetette:
– Na kérem szépen, igen? Nem? – Míg a gyerekek ijedten tétováztak, már be is lépett az osztályba, a hóna alatt egy másik vámpírfejjel. Illetve, nem lehetett megállapítani, hogy nem a feje van-e a hóna alatt, ezen később a leszármazottaik hetedíziglen is késhegyig menő vitákat folytattak. Amúgy kapusszerelésben volt, és közölte, hogy szólítsák Samir Handanovicnak. Csillogott a szeme, de nem mosolygott. Olyannyira nem, hogy eszükbe sem jutott kételkedni a szavaiban. Picike nyugtalanság mégis befészkelte magát a sorok közé. Irénkenéni ugyanis mindig mindenkire mosolygott, és hát sajnos nagyon úgy festett, hogy Tibibácsira is, addig, addig, amíg most helyette itt volt nekik Samir Handanovic, aki kapus és magyar vámpír. Valami különös melankólia, amolyan Borgognoni-féle szomorúság lengte körül, ugyanakkor érezték, hogy jó lesz vigyázni vele.Tovább
A szerző további cikkei
Ez egy ilyen csúcs!
Darvasi 60
Nádas 80, Darvasi 60 – Tematikus próza-összeállítás
Imponálóan kerek számok ürügyén továbbírt, újragondolt, átrajzolt írói motívumok, születésnapi köszöntések helyett prózatételek. Nádas Pétert és Darvasi Lászlót, és velük a magyar prózát ünnepeljük. Bán Zsófia, Forgách András, Grecsó Krisztián és Kácsor Zsolt állt bele a hatástörténetekbe.
A magyar vámpír hidegen odavetette:
– Na kérem szépen, igen? Nem? – Míg a gyerekek ijedten tétováztak, már be is lépett az osztályba, a hóna alatt egy másik vámpírfejjel. Illetve, nem lehetett megállapítani, hogy nem a feje van-e a hóna alatt, ezen később a leszármazottaik hetedíziglen is késhegyig menő vitákat folytattak. Amúgy kapusszerelésben volt, és közölte, hogy szólítsák Samir Handanovicnak. Csillogott a szeme, de nem mosolygott. Olyannyira nem, hogy eszükbe sem jutott kételkedni a szavaiban. Picike nyugtalanság mégis befészkelte magát a sorok közé. Irénkenéni ugyanis mindig mindenkire mosolygott, és hát sajnos nagyon úgy festett, hogy Tibibácsira is, addig, addig, amíg most helyette itt volt nekik Samir Handanovic, aki kapus és magyar vámpír. Valami különös melankólia, amolyan Borgognoni-féle szomorúság lengte körül, ugyanakkor érezték, hogy jó lesz vigyázni vele.Tovább
A szerző további cikkei
Grecsó Krisztián
Halott apa
A Zord apa szelíd írójának
Nádas 80, Darvasi 60 – Tematikus próza-összeállítás
Imponálóan kerek számok ürügyén továbbírt, újragondolt, átrajzolt írói motívumok, születésnapi köszöntések helyett prózatételek. Nádas Pétert és Darvasi Lászlót, és velük a magyar prózát ünnepeljük. Bán Zsófia, Forgách András, Grecsó Krisztián és Kácsor Zsolt állt bele a hatástörténetekbe.
Amennyiben tehát van felfelé a pokol irányából, apám a legjobb esetben is a purgatóriumban várakozik, ami otthonos lehet a számára, rövid földi pályafutásának jó részét elvonókon, kórházakban, kezeléseken, belgyógyászatokon és elfekvőkön töltötte, és tudom, hogy szegényes a fantáziám, de a lélek angyali kezelését sem vagyok képes radikálisan másképpen elképzelni, mint a szentesi elvonót. Ami annak idején, amikor mi voltunk ott törzsvendégek – ő mint kezelt, mi, a családja meg látogatói, ápolói –, az ideg-elme pincéjével volt azonos, az ajtón belül nem volt kilincs, és kívülről sem nyílt.
Ezeken a kezeléseken, illetve ezekről szabadulva lett gyógyszerfüggő, és mivel rövid idő után az alkohol is újra megkapta az életében az őt illető helyet, drogos. Erre utaltam az imént, amikor azt mondtam, függött a pszichiáterektől, orvosoktól. A múlt század második felében a falusi, középkorú drogosok egy Andaxin nevű gyógyszert használtak a leggyakrabban. Mezei nyugtató volt, a mai Xanax elődje, állítólag egyszerűbb és brutálisabb szer volt, mint a Frontin és a már emlegetett barátja, melyet az én ismerőseim szednek, szinte mindenki, aki demonstratívan büszke rá, hogy soha nem iszik alkoholt.Tovább
A szerző további cikkei
Halott apa
A Zord apa szelíd írójának
Nádas 80, Darvasi 60 – Tematikus próza-összeállítás
Imponálóan kerek számok ürügyén továbbírt, újragondolt, átrajzolt írói motívumok, születésnapi köszöntések helyett prózatételek. Nádas Pétert és Darvasi Lászlót, és velük a magyar prózát ünnepeljük. Bán Zsófia, Forgách András, Grecsó Krisztián és Kácsor Zsolt állt bele a hatástörténetekbe.
Amennyiben tehát van felfelé a pokol irányából, apám a legjobb esetben is a purgatóriumban várakozik, ami otthonos lehet a számára, rövid földi pályafutásának jó részét elvonókon, kórházakban, kezeléseken, belgyógyászatokon és elfekvőkön töltötte, és tudom, hogy szegényes a fantáziám, de a lélek angyali kezelését sem vagyok képes radikálisan másképpen elképzelni, mint a szentesi elvonót. Ami annak idején, amikor mi voltunk ott törzsvendégek – ő mint kezelt, mi, a családja meg látogatói, ápolói –, az ideg-elme pincéjével volt azonos, az ajtón belül nem volt kilincs, és kívülről sem nyílt.
Ezeken a kezeléseken, illetve ezekről szabadulva lett gyógyszerfüggő, és mivel rövid idő után az alkohol is újra megkapta az életében az őt illető helyet, drogos. Erre utaltam az imént, amikor azt mondtam, függött a pszichiáterektől, orvosoktól. A múlt század második felében a falusi, középkorú drogosok egy Andaxin nevű gyógyszert használtak a leggyakrabban. Mezei nyugtató volt, a mai Xanax elődje, állítólag egyszerűbb és brutálisabb szer volt, mint a Frontin és a már emlegetett barátja, melyet az én ismerőseim szednek, szinte mindenki, aki demonstratívan büszke rá, hogy soha nem iszik alkoholt.Tovább
A szerző további cikkei
Garaczi László
Medúza
A szerző további cikkei
Medúza
A szerző további cikkei
Lázár Bence András
Miatyánkban
A szerző további cikkei
Miatyánkban
A szerző további cikkei
Lázár Bence András
Tengert, aztán meg kanapét
Tengert, aztán meg kanapét
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.