EGYETEMI OKTATÁS: ORBÁNÉK KOMOLY KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEKET HOZTAK 12 ÉV ALATT

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2022.10.26.

Európa egyik legalacsonyabban képzett országává csúszik le Magyarország. Orbánék azért terelik a szakmunka felé a fiatalokat, mert az a munkaerővel és GDP-vel kapcsolatos statisztikákat kozmetikázza, ugyanakkor az akkumulátorgyárak, összeszerelőüzemek hosszú távon nem hoznak semmit az országnak. Az egész világon természetesnek tartják az oktatás fejlesztését, ehhez képest Orbánék szembemennek a trendekkel és a tényekkel.

Minél több időt töltenek el az emberek az oktatásban, annál fejlettebb lesz egy ország. "Ezzel szembemegy a magyar kormányzati politika, amelyet a "minek tanulni, minek diplomát szerezni, jó szakmunkából is meg lehet élni" jegyében vezetnek Orbánék" - mondta Bucsky Péter, a G7 gazdasági újság szerzője a Reggeli gyorsban, amikor a felsőoktatás helyzetéről szóló cikkéről kérdezték.

A jól fizető szakmunkára hivatkozás Bucsky szerint egyes esetekben akár igaz lehet, de összességében sokkal többet keresnek azok, akik diplomát szereznek. Magyarországon az a furcsa helyzet állt elő, hogy 12 éve még 9 országot előzött meg Magyarország abban a rangsorban, hogy a 25-34 évesek hány százaléka rendelkezik diplomával, ez mostanra oda jutott, hogy már csak Romániát és Olaszországot előzzük meg a sorban, és már Bulgária is lehagyott minket.

Regionális szinten Budapesten és Pest megyében magasabb a diplomások aránya, míg különösen az ország keleti fele Románia, Szerbia és Dél-Olaszország szintjén van. "Ezek a legkevésbé képzett régiók Európában" - mondta Bucsky.

Az iskolázottság és az ország fejlődése közötti összefüggést mintha az Orbán-kormány azonban tagadná, legalábbis Bucsky szerint ezzel a ténnyel szembe megy a kormányzati politika, amit ő a hozzá nem értéssel magyarázott. Illetve szerinte rövid távon a kormány azt is ennek az előnyei közé sorolhatja, hogy aki nem jár iskolába, hamarabb elmegy a gyárba összeszerelni, és ez pedig "papíron azt mutatja, hogy többen dolgoznak, nő a GDP". Ugyanakkor így is lemaradunk, nem véletlen, hogy Európában sereghajtók vagyunk gyakorlatilag minden mutatóban, mutatott rá az újságíró.

A felsőoktatásba járók számának csökkenése Bucsky szerint részben magyarázható a magyar lakosság lélekszámának csökkenésével is, de míg 2002-ben a 19 évesek 39-40 százaléka diák volt, az mára 34 százalékra csökkent. Ez olyan trend, tehát hogy az oktatásból egy évtizedben kiesik több tízezer ember, azaz nem szerez tudást, akkor az évtizedekig hiányozni fog, és visszaveti a magyar gazdaság lehetőségeit.

Az országba érkező összeszerelő üzemek, a nagyon alacsony hozzáadott értékű gyárak, mint amilyen az akkumulátorgyár egyrészt sokba kerülnek, "de nem hoznak az országnak semmit", hiszen állami támogatásra jönnek, és viszonylag alacsony béreket fizetnek, ahhoz képest, hogy mennyit kereshet egy szoftverfejlesztő, vagy egy pénzügyi szakember, vagy akár egy több nyelven beszélő ügyfélszolgálatos. És jellemzően ezek a cégek nem is fizetnek adót, tette hozzá.

Ezt erősítik meg a statisztikák is, hiszen a KSH szerint 2021-ben az egyetemi végzettségű munkaképes magyarok 83 százaléka dolgozott, míg a középfokúaknak viszont csak a 70,8 százaléka volt állásban: tehát könnyebb a diplomásoknak az elhelyezkedés is. Bucsky szerint az egész világon természetesnek számít, hogy a magasabb képzettségűeknek magasabb a munkavállalási hajlandósága, több a lehetősége, érdekesebb munkalehetőségek közül válogathat, ezért is igyekszik minden ország ösztönözni a fiatalokat, hogy minél  többen és minél magasabb színvonalú tudást szerezzenek meg. Magyarország nagyon fura módon kilóg a nemzetközi összehasonlításból, mondta.

Hogy mi vezetett ide, arról Bucsky elmondta, hogy Orbánék 2010-es években "komoly korlátozó intézkedéseket hoztak" például bevezették a tandíjat, átalakították az egyetemi struktúrát, ami miatt a kevésbé tehetőseknek sokkal nehezebb bejutniuk az egyetemre. De közben meg amúgy is hiányoznak a diákok az egyetemről, ezért az állam gyakorlatilag importálja a diákokat, és így az egyetemisták közel harmada már külföldi. Csakhogy, ami jól hangzik, az Magyarország esetében még csak nem is igaz, hiszen a magyar állam több pénzzel támogatja a harmadik világbeli országokból érkező diákokat, mint a magyar diákokat. 

És mivel kvóta alapján, nem pedig a tudásuk miatt kerülnek be ezek a diákok, az visszahat a magyar oktatás színvonalára is, jegyezte meg Bucsky.

Sokan büszkék, ha magyar diákok nyernek versenyt, ami Bucsky szerint inkább a kivétel kategória, és a magyar egyetemek nemcsak a világszinten egyre rosszabbul teljesítenek, hanem a régión belül is. A kilencvenes évek elején a magyar egyetemek meghatározók voltak a régióban, de a ranglisták szerint már csak Szlovákia, Litvánia és Románia tudja alulmúlni, mondta. A Semmelweis a legújabb egyetemi rangsorban bejutott a legjobb 250 intézmény közé, amivel kapcsolatban Bucsky megjegyezte, hogy a Semmelweis talán nem is tekinthető a magyar felsőoktatás részének, mivel a finanszírozását a német nyelvterületről tömegesen érkező diákok állják, tehát nem az állami ösztöndíjakkal hozzák ide a hallgatókat, hanem azok fizetnek, és az egyetem ebből tudja fenntartani a színvonalat. "A többi egyetemnél nem ez történik".

A magyar diákok korábban előszeretettel mentek Angliába tanulni, de a Brexit miatt egyre nehezebb bejutni, ezért Hollandia és Ausztria a két kedvenc, illetve Románia, hívta fel a figyelmet az újságíró, aki szerint sokan azért választják Romániát, mert sok képzés ingyenes, ami itthon meg nagyon drága: fordított helyzet állt elő, hogy a határon túli magyar egyetemre nehezebb bekerülni, és magasabb színvonalú oktatást is kapnak, mondta Bucsky Péter.