AZ ÜGYELETI RENDSZER TERVEZETT ÁTALAKÍTÁSA A MENTÉS MARADVÁNYÁT IS BESZÁNTHATJA

RÖNTGEN BLOG
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2022.10.10.

Az előző részben, ahol sok egyéb reform ötlet mellett a kórházi és a szakellátási kérdésekkel foglalkoztam, most egy másik ötlethalmazzal, a háziorvosi praxisok, valamint az ehhez kapcsolt ügyeleti rendszer átalakításával folytatom az egészségügyi államtitkárság elképzeléseinek elemzését.

A háziorvosi ellátás a közelmúltig úgy nézett ki, hogy a vállalkozó háziorvosok a hozzájuk leadott kártyák után kapták a praxis finanszírozásának legnagyobb részét. Azonban azt a háziorvosi praxis kialakítása során jól vagy rosszul, de mindig figyelembe vette a rendszer, hogy ne lehessen a kártyák számát halmozni, azaz az ellátott, vagy potenciálisan ellátni kívánt létszámot olyan mértékben növelni, hogy azt már biztosan ne tudja kezelni a háziorvos. Így már a kezdet kezdetén bevezették a degresszív (fokozatosan csökkenő) finanszírozást, amely azt jelentette, hogy

amennyiben a háziorvos bizonyos létszám felett lát el beteget, akkor a degressziós limit feletti kártyák utáni fejpénz csökken.

Ezt az egyszerűbb formát aztán egy kicsit megmókolták, de a lényegen ez csak mérsékelten változtatott, azaz bizonyos méretű praxis alatt sem és felett sem éri meg a háziorvosi vállalkozás.

Ebbe a rendszerbe tenyerelt bele az Egészségügyi Szolgálati Jogviszonyt szabályozó törvény (ESZJtv), ugyanis míg a háziorvosok többsége megmaradt a vállalkozói státuszban - azaz a NEAK bevételből ők fizetik a munkáltatói járulékokat, valamint fizetik a rendelővel és a praxissal kapcsolatos kiadásokat, ebből eszközöket vásárolnak, fizetik az önkormányzati megállapodás alapján a takarítást, a rezsiszámlákat stb… - addig amely háziorvos részt tudott venni a praxisközösség kialakításában, az az államtól további bértámogatásként megkapta az ESZJtv alapján számított orvos-/szakdolgozóbér 80-100 százalékát. A háziorvosi praxisok ezzel pluszforráshoz jutottak, amit azonban csak bérfizetésre használhatnak. Így, miután az eddigi, azaz az ESZJtv előtti rendszerben a NEAK finanszírozásból kellett a praxis bérköltségét kigazdálkodni, így ezen plusz bértámogatással valamekkora összeg felszabadult. Azonban ezt az egészségügyi kormányzat nem címkézte fel, azaz nem szabta meg, hogy mire (fejlesztésre, plusz munkaerő bevonására, gépkocsivásárlásra stb…) lehet felhasználni, tulajdonképpen minden praxis arra fordítja, amire akarja, amíg el nem viszi az energiaválság.

Ellenben pont ott ahol nagyon kellene, a fiatal korosztálynál, akik az elöregedő generációt váltanák le, nem nagyon történ a helyzet kezelését elősegítő előrelépés...

ITT OLVASHATÓ