Szerző: ÉS
2022.10.07.
Eddig meg is lenne a dolog. No de az ország kicsi, és az eklézsia szegény – ami persze önmagában is égbekiáltó igazságtalanság. És mit tesz Isten, idehallik egy másik jövőajánlat, amit nem lehet elnémítani. Afféle kipusztíthatatlan alternatíva. A Nyugaté. Az ország pedig a nyugati rendszerben van. Beágyazódva, horribile dictu gyökerestül. Igaz ugyan, hogy saját, ma is ható, szabad akaratából. Ámde ez nem egyéb, csak zsibbadt vágy. Mi több, a Nyugat felrúgta saját magát, és rátámadott a magyar uradalmi berendezkedésre. Azaz semmibe veszi a magyar nép akaratát. Így Brüsszel mára akadály, kerékkötő lett. Minden nyavalyánk forrása. Mivé lenne a dicső magyar, hová is jutnánk, ha a Nyugat, ez a Nyugat lenne a mi jövőnk? Meddig tévelyeghetünk még így, a ványadt Európai Unió omladozó peremén?
E sorok írója fél: ha sokáig folytatódik a NER nagy menetelése, Magyarország áteshet a politikai naptárvonalon. Már most is afféle vezetéklóként loholunk, Ázsia hívogató, rubelillatú szelében. És éles patával rugdosunk hátrafelé.
A tisztelt olvasó talán egyetért velem: a helyzet legalábbis körmönfont. Nézzünk vele szembe. Nyíltan. Országunk túl- és teljhatalmú urának személyes érdekévé lényegült, hogy az őt lassan magából kipurgáló Nyugat ne legyen, ne maradjon hegemón mifelénk. Számunkra így lesz mindennél fontosabb ügy az ország EU-tagsága. Az egyetlen, a legutolsó kapaszkodó, amely még megóvhat bennünket a jövő múlttá fordulásától. Meg Orbánt is a legrosszabb önmagától. Ha törik, ha szakad, EU-tagságunkat át kell mentenünk a túlsó partra, bármeddig tart is ez a mostani korszak...
ÉLET ÉS IRODALOM 2022/40. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM 2022/40. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.