Szerző: MILLEI ILONA
2022.10.31.
A diákok azzal tudták közüggyé, nemzeti üggyé tenni az oktatást, hogy azt mondták: „a mi jövőnkről van szó”. Nem a távoli jövőről, hanem a holnapról és holnaputánról beszéltek, arról, hogy attól lesz az ország holnap versenyképesebb, ha megváltozik az oktatás elavult rendje. Ágh Attila politológus szerint a nemzet boldogulásának egyik receptje ez, a másik, hogy a szakszervezetek – ahogy azt a pedagógusoknál történt – minden problémát közös nemzeti üggyé tesznek. Úgy véli, az idei téli energia- és megélhetési válság egyre jobban rádöbbenti majd az embereket, hogy ezzel a rendszerrel nem lehet egyre alacsonyabb szinteken kompromisszumot kötni.
– Ön szerint sikerült társadalmasítani a szakszervezeteknek a pedagógusok követeléseit?
– Tudom, egy kicsit pesszimistán hangzik, de a szakszervezeteknél talán ugyanaz figyelhető meg, mint az ellenzéki pártoknál: „féltékenyek egymásra”, az egyik igyekszik a másik rovására a figyelem középpontjába kerülni. Legalábbis a nyilvánosság előtt egyelőre nem látni olyan lépéseket, hogy a szakszervezetek megpróbálnák egyeztetni a törekvéseiket. Valószínűleg vannak olyan vezetők, akik ezt ambicionálják, de valójában és érdemben arról, hogy létrehoznának valamiféle válságkezelő bizottságot – legalábbis a válságban érintett szakszervezetek – egyelőre nem tudni. Vannak, ahol elindulnak sztrájkok, például a Volánbusznál, MÁV-nál, másutt is. Ám, hogy létrehoznának egy közös bizottságot arra, hogy koordinálják az erőfeszítéseiket – lehet, hogy rosszul értesült vagyok –, ilyenről nem hallottam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.