Szerző: HAÁSZ JÁNOS
2022.10.31.
Több mint tíz éve, hogy először együtt zenéltek, kezdetben a Rájátszás produkcióban, egy ideje már önálló esteken is. A saját műsoruk azonban mostanra állt össze úgy, hogy abból egy még idén megjelenő lemez is elkészült; ezt a „Hoztunk valamit magunkból” albumot január végén a Müpában mutatják be. Barátságról, az alkotás magányáról és közösségéről, az önmagukhoz való felzárkózásról is beszélt interjúnkban Beck Zoltán és Grecsó Krisztián. No meg arról, hogy mit köszönhettek a Covidnak.
A Rájátszás révén már bő tíz éve álltuk együtt színpadon, egy ideje kettesben is felléptek már. Miért most láttátok idejét, hogy megjelenjen az első beck@grecsó-lemez?
Beck Zoltán: Saját műsorunk most lett. Meg kellett találni azt a pontot, ahol együtt üzemelni tudunk. Krisztiánnak el kell jutnia oda, hogy szép lassan felfedezze magát dalszerzőként, ami nehéz feladat, ha az embernek egy másik alkotói professziója van. Illetve kellett szövegben is olyan korpusz, meg gondolatilag is olyan mag, ami köré egy közös elbeszélést mi ketten érvényesen tudunk szervezni. A pódiumest, amit csinálunk, mint előadás, az olyan, amit valami alkotói akarat szervez, és nem csak az, hogy egyszerűen a színpadon akar látszani a híres ember. Az minket nem érdekel. Ezért meg kellett várni azt a pillanatot, amikor azt érezzük, hogy megvan valami lényegi mag, amit a világról mi ketten tudunk állítani. Hogy azt nem ő állítja és nem én, hanem ő is állítja és én is, de együtt tudjuk a leginkább elmondani. Ez lett a beck@grecsó...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.