A NYUGAT ÁRULÁSA

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2022.10.23.

Ma október 23-a van, nemzeti ünnep, méltóképpen kéne emlékezni róla, de arról én nem tehetek, hogy ez nem mindenkinek sikerül. Még maga a megemlékezés sem, az meg, hogy méltó legyen, sokak számára túl komoly feladat. Erről a mai dátumról 1989 óta mindenki mindent megírt már, vannak, akik évente írják ugyanazt, mások véleménye évente változik, van ilyen Hunniában.

Pedig a képlet nagyon egyszerű: rossz volt akkoriban élni mindenféle, főleg politikai okok miatt, minek következtében sokan akarták, hogy inkább legyen jó, de legalábbis elviselhető, ennek az igényüknek hangot is adtak, majd megpróbálták terveiket megvalósítani, csak a szovjet hadsereg beavatkozása révén ez nem sikerült, és vérbe fojtották a mozgalmat. Melynek annyi árnyalata volt, hogy mindenki képes megtalálni közöttük a neki tetszőt, épp ezért a rendszerváltás óta nem volt kormány, amelyik nem akarta kisajátítani 1956 emlékét. Illetve a mostani el is lopja és a saját változatával helyettesíti, melyben Orbán Viktor megnyerte a szabadságharcot, míg Schmidt Mária és Dózsa László

Ezerkilencszáznegyvenkettő modellt álltak Vera Muhina „Munkás és kolhozparasztnő” című szobrához, majd hősi halált halva feltámadtak, több ízben is, míg a háttérben békés harckocsik szántogattak, hófehér szárnyakkal. Schmidt Mária akkor három éves volt, de ez semmi ahhoz képest, hogy Orbán még meg sem született, szóval fogadjuk el, hogy így volt, és kész.

Vagy ne fogadjuk el, legfeljebb nem fogunk a Mediaworksnél dolgozni...

ITT OLVASHATÓ