A MELFI KONSTITÚCIÓK ÓTA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2022.10.21.

Megfeledkeztünk róla, hogy a szabad honpolgároknak – akkor is, ha „állam”, akkor is, ha „civil társadalom”, akkor is, ha „emberiség” formájában gondoljuk el a közösséget, amelynek a tagjai – nemcsak önérzetre, önállóságra, jogérzékre, rációra van szükségük, hanem általános (ezen belül történeti) műveltségre is ahhoz, hogy ne téveszthessék meg őket egykönnyen.

Először azt hittem, hogy amikor a magyarországi tanárok és diákjaik tiltakozó mozgalmának ellenzői azt írják és nyilatkozzák, hogy nem találják a törvénykönyvekben a „polgári engedetlenség” fogalmát, akkor vagy tréfálnak, vagy tudatlanságot színlelnek. A frázist már nagyjából egy hónapja ismételgetik anélkül, hogy bárki ellentmondana nekik; ez már gyanús volt. Ezek után az is föltűnt, hogy maguk a tiltakozók se tudják, hogy a „polgári engedetlenség” (civil disobedience) mit jelent, többen valaminő rejtelmes okból a „vadsztrájk” (wildcat strike) fogalmával tévesztik össze, amelyet történelmileg jó fél évszázaddal megelőz.

Pedig Henry David Thoreau (1817-1862) híres esszéje, A polgári engedetlenség iránti kötelesség (1849) Magyarországon is több mint évszázada közismert és népszerű, magyar fordítása legutóbb 2015-ben jelent meg a budapesti Fekete Sas cég kiadásában, de korábban is többször, általában a Walden c., ugyancsak híres traktátussal, az ökológiai gondolkodás és életérzés alapító iratával, az egyszerű élet panegirikuszával együtt. Pár évtizede még a „polgári engedetlenség” honunkban is az általános műveltség része volt, annál is inkább, mert hiszen a demokratikus ellenzék is a polgári engedetlenséget gyakorolta, s evvel némi föltűnést keltett. (Persze manapság a demokratikus ellenzék – „a másként gondolkodó” kisebbség – semmi egyéb, mint a restaurációs, ellenforradalmi beszédgyakorlatokban a fölvilágosodással kezdődő sátáni sorozat darabjainak egyike, ennélfogva éppoly ismeretlennek tekinthető, mint a nevén kívül a titok bakacsin leplébe burkolt Kazinczy Ferenc vagy Berzeviczy Gergely.)

A polgári engedetlenség nem lehet benne a törvénykönyvben, mert nem jogi, hanem erkölcsi (a kanti értelemben gyakorlati) fogalom. A polgári engedetlenség azt jelenti, hogy a szabad honpolgár valamely törvényhelyet, szabályt, rendeletet igazságtalannak, tehát erkölcstelennek tekint, ezért nyilvánosan bejelenti, hogy – lelkiismereti okokból – nem fog neki engedelmeskedni, és vállalja tettéért a büntetést.

Fontos megjegyeznünk, hogy a polgári engedetlenség gyakorlója nem a szerinte igazságtalan jogszabály eltörlését követeli (az lázadás vagy forradalom, nem polgári engedetlenség), hanem mint szuverén egyéniség – akinek a véleménye fogalmilag és erkölcsileg egyenértékű az államéval vagy más, rendelkezésre följogosított közületével, ha jogilag és politikailag nem is az – cselekvőleg érvényesíti lelkiismeretének és racionális erkölcsi eszmélkedésének parancsát...

ITT OLVASHATÓ 

ÉLET ÉS IRODALOM 2022/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1.RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2022/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2.RÉSZ)