A KORMÁNY ERDÉLYI OKTATÁSPOLITIKÁJÁNAK ÁRNYOLDALA, HOGY KONZERVÁLJA AZ ALÁVETETTSÉGET ÉS CSELÉDLOGIKÁT

MÉRCE
Szerző: SZÉKELY ÖRS
2022.10.17.

Éles ellentétben a magyarországi helyzettel, a kormány erdélyi oktatáspolitikáját nem könnyű kritizálni, hiszen az intézményi építkezés valós és akut közösségi igényekre ad választ. Azonban, ha jobban megnézzük, egy olyan privatizációs folyamatra épül, amely fenntartja az alávetettséget és a magyar identitás mögé bújtatott cselédlogikát.

Október elsején zajlott Kolozsváron az az évfordulós ünnepség, amelyen megemlékeztek az erdélyi magyar egyházak által alapított és a magyar állam fenntartásával működő Sapientia alapítványi egyetem huszonegy évvel ezelőtti létrehozásáról. Tonk Márton rektor kiemelte a Sapientia, illetve a másik két, magyar állami költségvetésből támogatott erdélyi felsőoktatási intézmény – a Partiumi Keresztény Egyetem, illetve a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet egyetemi konzorciummá alakulását. Hankó Balázs, az Információs és Technológiai Minisztérium államtitkára pedig a magyar kormány abbéli célkitűzését hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencei magyarság körében a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők aránya haladja meg az adott ország részarányát, és ezek a diákok „magyar identitású” egyetemeken tanulhassanak.

A kontextus nem meglepő, hiszen a Sapientiát alapításától kezdve a magyar nemzetpolitika fontos műhelyeként tartják számon, ugyanakkor az egyetem olyan szakok létrehozására is törekedett, amelyek magas színvonalon biztosítanak az erdélyi magyar nyelvű egyetemi kínálatból hiányzó képzéseket. Az ismerősen csengő alapítványi egyetemi forma e korai, erdélyi kikísérletezése a néhai Transindex cikke szerint igencsak jól jött a magyarországi felsőoktatás tavalyi átalakításakor. Az egyetemalapítás részleteit például 2000-ben az a Misovicz Tibor dolgozta ki, akit húsz évre rá már a Corvinus Egyetem alapítványának titkárságán találunk. Mindemellett az sem lényegtelen, hogyan képzeli el a magyar kormány erdélyi egyetemi hálózatának bővítését a szólamokon túl, vagyis a gyakorlatban.

Tavasszal Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere bejelentette, hogy a Sapientia önálló kart hoz létre a háromszéki megyeszékhelyen, amelyen a már működő agrár- és erdőmérnöki szak mellett a jövő szeptemberben sport- és edzéstudomány szak indul, valamint a jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának égisze alatt működő szobrász- és festészet képzést is „letelepíti” majd a Sapientia. A hathatós magyar állami segítséggel felívelő székelyföldi sportéletet tekintve nem meglepő az edzőszak elindítása; ugyanakkor a Sapientia már régtől fogva kapcsolatot tart az erdélyi magyar és jó ideje a NER-hez bekötött vállalkozói szférával: elég itt a Lénárd András által tulajdonolt Csíki Sör Manufaktúrával, a Székelyföld első repterét építő Balázs Attila másik cégével, a Batlas Holding kft-vel kötött szerződésekre gondolni.

Székelyföld és kisebb részben Erdély fideszes gyarmatosításáról átfogó igénnyel már írt az Átlátszó Erdély (lásd itt itt és itt), az az összefüggés viszont nemigen lett kimondva, hogy
a magyar állam erdélyi egyetemi hálózata jó részben a hegemóniáját megszilárdító NER-tőkének termelne képzett munkaerőt. Vagyis az egyetem nemcsak tudományos, hanem gazdasági aktor is, a Sapientia az erdélyi magyar céges élet aktív szervezésében is szerepet vállal...

ITT OLVASHATÓ