Szerző: MARCO D’ERAMO
2022.10.18.
Az írás eredetileg angol nyelven 2022. július 19-én a New Left Review Sidecar blogján jelent meg. A szöveget a New Left Review engedélyével közöljük magyar nyelven.
Bárki győzzön is, egyre kevésbé világos, mit is jelentene a háború megnyerése Ukrajnában. Minél nagyobb a pusztítás, annál kevésbé tűnik megoldhatónak a konfliktus. A halálos áldozatok emelkedő száma és a szankciók eluralkodása miatt a harcoló felek céljai egyre kifürkészhetetlenebbek. Mit nyerne azzal Oroszország, hogy annektálja Ukrajna egy elpusztított sarkát, ahhoz képest, amit eközben elveszítene?[1] Ukrajna miért hajszolná magát a végkimerülésig egy olyan terület megtartásáért, amely nem kíván elszakadni Oroszországtól? S milyen céllal emelne a NATO egy új vasfüggönyt, miáltal megszilárdít egy nyersanyagokban és fejlett technológiában egyaránt bővelkedő orosz–kínai blokkot?
Igaz, az Egyesült Államok és szövetségesei már jó ideje olyan háborúkat vívnak, amelyekben a győzelem elképzelhetetlen. Hogyan nézett volna ki a diadal Irakban? Ha az volt az elképzelés, hogy az országot mintegy Izrael muszlim másolatává tegyék, akkor ez sohasem lehetett reális cél. Végül Irakot gyakorlatilag átengedték Irán befolyásának, Afganisztánt pedig kiszolgáltatták Pakisztánnak és Kínának. (Hogy a szíriai polgárháborúról itt most szót se ejtsünk.)
Ugyanakkor ha Ukrajnában nehéz is megnevezni a potenciális győztest, a potenciális veszteseket könnyebb meghatározni. Mint látni fogjuk, utóbbiak egyike valószínűleg az lesz, amit Joseph Halevi ausztrál közgazdász „német blokknak” nevezett: jelesül a Svájctól Magyarországig nyúló, gazdaságilag összekapcsolt nemzetek csoportja.
Természetesen a jelenlegi helyzetnek többé vagy kevésbé mindannyian a vesztesei vagyunk. Az invázió kezdetén mindenki elsősorban a gáz- és az üzemanyag ellátásra fókuszált. Az csak később került a közvélemény figyelmének középpontjába, hogy Oroszország és Ukrajna a világ gabonatermelésének 14%-át és a világ gabonaexportjának több mint 29%-át adja. Később kiderült, hogy a kukoricaexport 17%-át és az árpa 14%-át is a harcban álló felek szolgáltatják. A felfedezések következő állomásán az elemzők rádöbbentek, hogy a világ napraforgóból készült termékeinek 76%-a a két államból származik. Oroszország uralja a műtrágyapiacot is, s az, hogy az ország részesedése globálisan meghaladja az 50%-ot, megmagyarázza, hogy a blokád miért okozott mezőgazdasági nehézségeket még a messzi Brazíliában is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.