ZÖLD MENEDÉKBŐL IZZÓ POKOL – EZZEL A HÁROM MÓDSZERREL TETTÉK TÖNKRE KERTJEIKET A FŐVÁROSIAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2022.09.06.

Miközben az elmúlt 120 év legforróbb nyara tette próbára a városlakókat, Budapesten saját tulajdonosaik sosem látott mértékben pusztítják a kertjeiket. Pedig a főváros nem erdőből álló zöldterületeinek fele magánkézben van, ezért a kerttulajdonosoknak fokozott a felelősségük a város élhetővé tételében. Íme a három leggyakoribb mód, amivel tönkretesszük kertünk élővilágát és fokozzuk a városi hőszigethatást. Plusz néhány tipp ökotudatosoknak, városi lustáknak és merészet gondolóknak, hogyan változtassanak ezen az őszi kerti munkák során.

Amikor a város utolsó műholdas infrafotója elkészült, a kutatók elképedve meredtek a sportpályákra, amelyek a korábbi felvételen még a legnagyobb kánikulában sem izzottak át, most pedig úgy festettek a fotókon, mintha betonnal vagy bitumennel öntötték volna le őket. Vörös színben égtek a korábbi zöld árnyalatok helyett. Mi történt velük? Száz százalékról nullára csökkent az úgynevezett zöldfelületi intenzitásuk, vagyis a vegetációs aktivitásuk. A kutatók kíváncsiságból felkerestek egy-egy kivörösödő foltot és kiderült az ok: a korábbi füves pályát műanyaggal borították. Vagyis műfűvel.

A történetet Bardóczi Sándor, a főváros főtájépítésze meséli el lapunknak. A szakember szerint a legnagyobb mértékű zöldfelületintenzitás-csökkenés az utóbbi évtizedekben mégsem a közterületeken, hanem a magánterületeken figyelhető meg. A főváros nem erdőjellegű zöldterületeinek 51 százaléka magántulajdonban van, kiskertként, vállalkozások udvaraként, telephelyeként szolgál. Amíg a parkok felülete nem módosult jelentősen, addig a „magánzöld” látványosan zsugorodik, egyrészt a túlépítés, másrészt a túlburkolás miatt. Mindez erőteljes hatással van a felület hőmérsékletére is, ennek igazolására Bardóczi Sándor a Szent István Egyetem 2016 nyarának egy forró napján készített földfelszín-hőmérsékleti térképét mutatja. A műholdas infrafotó szerint amikor Budapest belvárosában 40–45 fokot mértek, a kertvárosi részen 30-35 fokot mutatott a hőmérő, az erdős sávokban pedig csak 20–25 fok volt. A nap mindenhol ugyanolyan erősen sütött, a hőmérsékletet az szabta meg, mi borította a föld felszínét. Mindez azt bizonyítja, hogy a magánterületek birtokosai is sokat tehetnek a hőszigethatás kialakulása ellen. Ám az utóbbi időkben mintha ezzel éppen ellentétes folyamatok zajlanának, ezek közül azonosítunk most hármat...

ITT OLVASHATÓ