Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.09.05.
A CNN felhívta a figyelmet arra is, hogy még azok a nyugati vezetők sem utazhattak Oroszországba, , akik elismerték Gorbacsov érdemeit, hisz a szankciók miatt ki vannak tiltva az országból. Így fordulhatott elő az, hogy kormányfőként egyedül Orbán tudta leróni tiszteletét a Szovjetunió, a Szovjetek házának oszlopcsarnokában nyitott koporsóban fekvő utolsó elnöke előtt.
A pénteki, budapesti, nagyszabású diáktüntetéssel kapcsolatban a France 24 összehasonlítást végzett: az OECD-országokban a tanári bérek a hasonló diplomával, de a gazdaság más területein dolgozó képzett munkaerő fizetésének a 60%-át teszik ki. A fejlődő országokban ugyanez az arány a tanároknál 90%.
A tudósítások idézik a kormány álláspontját, miszerint csak akkor tudnak fizetésemelést adni, ha az EB elutalja Magyarországnak a Covid-féle helyreállítási alapot. Amire mindeddig azért nem kerülhetett sor, mert a kormány egy sor olyan feltételt nem tudott teljesíteni, amire 26 uniós tagállam képes volt. Nem beszélve a korrupciós vádakról. A megvesztegetések felszámolására még mindig nem tudott garanciát adni az Orbán-kormány.
A Voice of America terjedelmes beszámolót tesz közzé a tüntetésről, de hozzáteszi, hogy Lengyelországban is katasztrofális tanárhiánnyal köszködnek, ahogy Magyarországon is.
Fogy a levegő az autoriter vezetők körül – állapítja meg a Deutsche Welleben a bolgár Evgenii Dainov akadémikus. Szerinte ez egy természetes folyamat is, a történelem tapasztalata, hogy nem tartható fenn egyszerre a diktatúra és gazdasági növekedés. Vagy a diktátor megy, ha nem, akkor a gazdasági növekedés áll le. Kína rejtett és ismert deficitje együttesen eléri a 350%-ot, a bankok képtelenek nemcsak hitelezni, de likviditásuk fogytán, és az ügyfeleket sem tudják kiszolgálni. Ugyan Hszi Csin-ping az újraválasztásáért küzd, de az önkényuralmi rendszer hanyatlik, és pánik jelei észlelhetők.
Oroszország tíz éve hegemón geopolitikai státusz kiépítésén dolgozik, és bár a BRIK-s-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) összefogása alapot teremtett ennek eléréséhez, de 2020-ra már látszott, technológiai fejlődésben lemaradtak és saját valutáikat sem tudták a nyugatival szemben megerősíteni. Az autokráciákhoz sorolható Magyarországon és Lengyelországban pedig az önkormányzati választások gyengítették meg a központosított hatalmat.
Az EU-ban sem tudták a szélsőségesek megerősíteni képviseletüket. Bulgáriában is kiszorították őket, és Németországban is jelentősen veszítettek erejükből. Ahogy gyengült az úgynevezett soft hatalom, Putyin számára nem maradt más, mint a hard hatalom – azaz a háború, mint eszköz geopolitikai hatalma megerősítésére. Ám az, hogy még a Krímben is védekezésre kellett az elmúlt napokban berendezkednie az ukrán taktika megváltozásával, azt mutatja, aligha éri el célját. Nem beszélve a háború nyomában járó fokozatos gazdasági hanyatlásról. Trump 2016-os hatalomra kerülésével ugyan Amerikában is hanyatlásnak indult a demokrácia, viszont talajt veszít, mert hamarosan vádat emelhetnek ellene – véli a bolgár akadémikus.
Az ukrán külügyminisztérium szóvivője válaszolt Szijjártó Péter pénteki kijelentésére, miszerint az orosz-ukrán-háború meggyengítette Európát és az Uniót. Az ukrán külügy szerint Budapest az, ami folyamatos ellenállásával megbontja az EU egységét. Szijjártó szerint őszintén ki kell mondani az igazságot: az EU vezetői nem tudták elérni, hogy ne az uniós lakosság fizessen rá az orosz háborúra. Az ukrán külügyi tárca erre azt felelte, hogy az ukránok saját életükkel fizetnek, hogy Európa többi részén ne legyen háború. Sőt, mondja a szóvivő, a magyar kormány azt hangoztatja, hogy ő a háborún kívül akar maradni, de hogy lenne ez lehetséges, miközben állandóan azt hangoztatja, hogy mennyire aggódik a 150 ezer kárpátaljai magyarért – írja az orosz Interfax hírügynökség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.