Szerző: JAKAB-APONYI NOÉMI
2022.09.07.
A Jászai Mari-díj mellett több mint negyven díjjal és elismeréssel kitüntetett színész és rendező, akit legutóbb a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjának is megválasztottak, havi 30-32 előadásban játszott ugyan az elmúlt évadban, de a rendezés, ami szintén fontos számára, ahogy mondta, kikopott. Az idei évadra a Budaörsi Latinovits Színházba hívták direktorként.
Az interjúban szóba kerülnek még az országgyűlési választások, a manipuláció, Trianon és a magyar folklór, és az ukrajnai háború is.
A választások előtt több videóban is elmondtad a véleményedet a közösségi oldaladon, hogy miről dönthetünk majd április 3-án. Ehhez képest hogyan érintett az eredmény, az újabb kétharmad?
Ezt elengedtem abban a pillanatban, amikor megláttam az eredményt a választások éjszakáján. Előtte, úgy érzem, mindent megtettem, amit tudtam vagy ami tőlem telt, de ez nem sokat változtatott a dolgon. Azóta tényleg elengedtem. Nem vagyok hajlandó ezen görcsölni, nem vagyok hajlandó olyannal foglalkozni, amire nincs hatásom, amin nem tudok változtatni. Nem akarok beposhadni és egy zárt, szemellenzős valakivé válni. Sokkal kevesebbet foglalkozom közélettel, politikával, sokkal kevesebb hírt olvasok. Megpróbálom végezni a dolgomat, amíg lehet, amíg van lehetőségem rá.
Akkor az sem érdekel már, amit a választások után lehetett olvasni sok helyen, hogy főleg a nyolc általánost végzett, illetve a mélyszegénységben élők körében nagy a Fidesz támogatottsága?
Sokszor elmondtam már, hogy ez az elmúlt harminc év egyik legnagyobb problémája. A demokrácia nem egy velünk született cucc, azt meg kell tanulni. Itt hiába volt rendszerváltás és a rendszerváltásnál hiába volt kvázi euforikus hangulat, senki nem kezdte az embereknek magyarázni, mi az a demokrácia, mik a kötelességeid, a lehetőségeid. Ez egy hosszú tanulási folyamat, amit teljes mértékben kihagyott a magyar politikai elit és a média. Most, harminc év után nem lehet számonkérni, hogy ugyanazok a beidegződések működnek, amelyek régebben is. Főleg olyan emberek esetében, akik nem annyira képzettek vagy mélyszegénységben élnek. L. Ritók Nóra beszélt arról, hogy az Igazgyönggyel hosszú évek óta dolgoznak a mélyszegénységben élő falvakban, és mára eljutottak odáig, hogy diplomásaik is vannak, de a politikai gondolkodásig vagy addig, hogy a felelősségről beszéljenek, nem tudnak eljutni, hiszen nagyon más dolguk volt. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy ezek az emberek, akik most át vannak verve vagy meg vannak vezetve, vagy szoronganak, ne tudnának kíváncsibbak, nyitottabbak lenni. Azt viszont látni kell, hogy senkinek sem érdeke, hogy ők is elkezdjenek gondolkodni...
Sokszor elmondtam már, hogy ez az elmúlt harminc év egyik legnagyobb problémája. A demokrácia nem egy velünk született cucc, azt meg kell tanulni. Itt hiába volt rendszerváltás és a rendszerváltásnál hiába volt kvázi euforikus hangulat, senki nem kezdte az embereknek magyarázni, mi az a demokrácia, mik a kötelességeid, a lehetőségeid. Ez egy hosszú tanulási folyamat, amit teljes mértékben kihagyott a magyar politikai elit és a média. Most, harminc év után nem lehet számonkérni, hogy ugyanazok a beidegződések működnek, amelyek régebben is. Főleg olyan emberek esetében, akik nem annyira képzettek vagy mélyszegénységben élnek. L. Ritók Nóra beszélt arról, hogy az Igazgyönggyel hosszú évek óta dolgoznak a mélyszegénységben élő falvakban, és mára eljutottak odáig, hogy diplomásaik is vannak, de a politikai gondolkodásig vagy addig, hogy a felelősségről beszéljenek, nem tudnak eljutni, hiszen nagyon más dolguk volt. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy ezek az emberek, akik most át vannak verve vagy meg vannak vezetve, vagy szoronganak, ne tudnának kíváncsibbak, nyitottabbak lenni. Azt viszont látni kell, hogy senkinek sem érdeke, hogy ők is elkezdjenek gondolkodni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.