Szerző: DANÓ ANNA
2022.09.24.
Friss hír, hogy immár utólag sem tudhatjuk meg, a járvány alatt milyen adatok és megfontolások alapján intézkedett az operatív törzs. Ez alapján a következőkben sem férhetnek hozzá az emberek az őket súlyosan érintő egészségügyi adatokhoz. Lehet-e ennek a titkolózásnak bármi haszna?
Aligha hiszem. Ez a döntés sehová nem vezet, csak zsákutcába. A közösségnek elemi érdeke, hogy nyilvánosak és megismerhetők legyenek azok az adatok, amelyek a közellátás folyamatait, jelen esetben a járvány elleni védekezést írják le. Így tudjuk azokat közösen értelmezni, feldolgozni, alkalmazni, olyan tudássá formálni, ami segítheti a következőkben a gazdaság, az egészségügy és az egyes emberek jobb alkalmazkodását. Ha valamiről nem tudok, nem is fogok azon gondolkodni, hogy miként javíthatnék rajta. Azokban az országokban, amelyekben az egészségügy a minőségibb és hatékonyabb ellátás felé mozdult, méréssel, adatgyűjtéssel kezdték a munkát. Ezeket aztán azonnal nyilvánosságra is hozták, még akkor is, ha az fájt. A világhálón megnézhetők összesítések. Aki például egy norvég, svéd vagy német kórházba indulna valamilyen ellátásért, rákereshet, hogy az adott helyen az egyes műtéti típusoknak mik a főbb eredményességi mutatói. Természetesen ezek között vannak olyan számok, amelyek a betegek számára is érthetőek, általuk is összehasonlíthatóak, és vannak olyanok is, amelyek egy átlagbetegnek nem mondanak semmit, de az orvosoknak abszolút informatívak. Az elmúlt tizenév politikája Magyarországon, és számos külföldi országban is azt tükrözte, hogy populista vezetések szerint, az egyszerű tömegválasztók számára nem értelmezhetőek az összetett bonyolult folyamatok. Sőt, éppen azzal szerezhető meg széles tömegek támogatása, ha a politikusok tények helyett jól kezelhető álproblémákkal, populista megoldásokkal tömik a fejüket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.