MOZGÓSÍTÁS A CIVILEK VÉDELMÉBEN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.09.16.

"Ha valóban meg akarjuk védeni Európában a pluralista demokráciát, akkor el kell gondolkodnunk azon, miként tud fellépni minden cselekvő tényező az európai politikai térben. Általános mozgósításra van szükség a civil társadalom és a közszféra megvédése érdekében." Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.

Az Európai Parlament fokozza a nyomást az Unióra, hogy nyessék meg a Magyarországnak járó EU-támogatásokat – írja a Reuters a tegnapi strasbourgi határozathozatal nyomán, és megállapítja: ez lenne az első eset, hogy az integrációs szervezet alkalmazná az új szankciós mechanizmust, amely a pénzt a demokráciához köti. A londoni székhelyű hírügynökség tudomása szerint a magyar éves GDP tíz százalékának megfelelő összeg foroghat kockán, és ez a kilátás teherként nehezedik a forintra, Közép-Európa legrosszabbul teljesítő fizetőeszközére. A tagállamoknak – teszi hozzá a beszámoló – három hónapjuk van arra, hogy döntsenek a brüsszeli Bizottság várható javaslatáról, és módjuk nyílik a büntetés mérséklésére abban az esetben, ha időközben meggyőzőnek találják Budapest lépéseit.

Az AP azt emeli ki, hogy az Európai Parlament határozata nagyrészt jelképes jelentőségű, nincs kötelező ereje. Az uniós támogatások teljes felfüggesztése az amerikai hírügynökség szerint valószínűtlen, és bármilyen lépéshez a tagállamok minősített többségének az egybehangzó akaratnyilvánítására van szükség. A minősített többség kritériuma a most 27 tagállam legalább 55 százalékának – vagyis 15 tagországnak - az egyetértése, úgy, hogy ezeknek az országoknak ki kell adniuk az Unió teljes lakosságának a 65 százalékát. Néhány uniós törvényhozó azon aggodalmának adott hangot, hogy ha Olaszországban a szélsőjobboldal nyeri meg e hónap 25-én a választásokat, akkor nehéz lesz biztosítani ezt a minősített többséget.

A Politico című amerikai portál európai kiadása úgy fogalmaz: az Európa Bizottság vasárnap várhatóan arra tesz javaslatot, hogy jelentős mértékben vágják meg Magyarország uniós támogatását, ugyanakkor még több hónapot ad az országnak arra, hogy kompromisszumot találjanak.

Az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál eközben kommentárban bírálja Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, amiért az Unió helyzetéről elmondott szerdai beszédében alig tett említést arról, hogy az európai demokráciát nem csupán kívülről érik fenyegetések, hanem belülről is. Tett ugyan megjegyzést az autokrácia trójai falovairól, de nem fogalmazta meg egyértelműen, hogy kikre gondol. Holott – szögezi le az EUObserver – itt létfontosságú lenne a világos beszéd. A kommentár szerint Orbán Viktor Magyarországon lebontotta a demokráciát, ám továbbra is egyenrangú tagja az Európai Tanácsnak, Lengyelországban pedig az igazságszolgáltatás függetlenségét lankadatlanul támadja a Jarosław Kaczyński-féle Jog és Igazságosság párt által vezetett kormány. Olaszország a küszöbére jutott annak, hogy neofasiszta kormányt és miniszterelnököt válasszon, miközben a trumpista Svédországi Demokraták az ország második legnagyobb pártjává – egyben kormánypárttá - váltak.

Az EUObserver kommentárjának két társszerzője – Alvaro Oleart és Tom Theuns, a leideni, illetve a maastrichti egyetem politikatudósa – beszámol arról, hogy megvizsgáltak, elemeztek az Európai Bizottság tagjai által elmondott több mint száz beszédet, és arra jutottak, hogy a biztosok, illetve az egymást követő elnökök a demokrácia legalista - vagyis a hangsúlyt a jogi előírásokra helyező -, technokrata koncepcióját képviselik, egyfajta politika nélküli demokráciakoncepciót. Pedig – állapítják meg – a demokrácia több, mint a jog uralma, más szóval jogállamiság, és több, mint a hatalmi ágak szétválasztása: a demokrácia a politikai pluralizmusra adott normatív és politikai válasz, arról szól, hogy valódi alternatív társadalomfelfogások versengenek az egészséges közéletben. "Ezért zavaró, ha azt látjuk, hogy Magyarországon elnyomják a független médiát, vagy hogy Lengyelországban akadémikusokat vegzálnak a bíróságon, mert bírálták a kormányt” – olvasható a kommentárban. A szerzők szerint tehát fontos ugyan, hogy von der Leyen szót emel a jogállamot érő támadásokkal szemben, de ez nem elég, mert ennél átfogóbban kell gondolkodni, és most azt látjuk, hogy számos EU-tagállamban felszámolják a demokratikus közéletet.

A két politológus szerint először is sokkal több kötelezettségszegési eljárást kellene indítani az önkényre hajló tagállamokkal szemben, súlyos bírságokat követelve. A tagállamok mindenfajta uniós pénzügyi támogatását a demokráciától kellene függővé tenni, nem csupán olyan esetekben, amikor közvetlen veszélybe kerül az EU költségvetése. A Bizottság – írja az EUObserver szerzőpárosa – fogatlannak és békülékenynek mutatkozott az uniós tagállamokban tapasztalható autokrata tendenciákkal szemben.

"Ha valóban meg akarjuk védeni Európában a pluralista demokráciát, akkor el kell gondolkodnunk azon, miként tud fellépni minden cselekvő tényező az európai politikai térben. Általános mozgósításra van szükség a civil társadalom és a közszféra megvédése érdekében. Politikai pártoknak, eurócsoportoknak, tagállamoknak, nem kormányzati szervezeteknek és szakszervezeteknek egyaránt szerepet kell játszaniuk a demokráciapárti aktorok támogatásában Magyarországon, Lengyelországban és az összes EU-tagállamban. Ahelyett, hogy az Európai Bizottság – talán soha meg nem valósuló - vezetésére várnak, azt kellene kérdezniük, mit tehetnek most, miként védhetik meg a szabad médiát, miként adhatnak erőt a progresszív civil társadalmi szereplőknek az autoriterekkel szemben” – hangsúlyozzák az EUObserver szerzői, akik szerint az önkényuralom ezt a belügyekbe való beavatkozásnak fogja bélyegezni, de itt most nincs szükség semlegességre, hiszen az európai integráció azt jelenti, hogy minden egyes EU-polgár szabadsága összekapcsolódik. 

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ