MENNYIRE-HATEKONYAK-AZ-OROSZORSZAG-ELLENI-SZANKCIOK?

QUBIT
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2022.09.05.

Illúzió abban reménykedni, hogy a szankciók miatt az orosz vezetés felhagy az Ukrajna elleni háborúval. A büntető intézkedések elsődleges célja azonban nem ez, hanem annak határozott jelzése, hogy a 21. század elején nem lehet következmények nélkül háborút indítani.

Visszatérő kérdés, hogy hatnak-e az Oroszországgal szemben az Ukrajna lerohanása óta elrendelt szankciók, és hogy kit sújtanak jobban: azokat, akik elrendelték, vagy azokat, akik elszenvedik őket. Sokan úgy gondolják, hogy a cél nem lehet más, mint hogy jó útra térítsék a szankciók alá vont országot, és arra kényszerítsék, hogy megváltoztassa eddigi magatartását – ez Oroszország esetében azt jelentené, hogy befejezi a háborút, és katonáit az agressziót megelőző határok mögé vonja vissza. De valóban ez lenne a reális cél? Tényleg azt gondolnák a szankciókat elrendelők, hogy büntető intézkedéseikkel hatni tudnak Moszkva politikájára? Aligha.

A történelmi példák ugyanis azt mutatják, hogy az autokráciák sokkal inkább készek és képesek a szankcióknak ellenállni, mint a demokráciák. Az utóbbiak többnyire már a kilátásba helyezett büntető intézkedések hatására módosítanak politikájukon, míg az autokráciák beleállnak a küzdelembe. Tehetik ezt azért, mert az ország magatartását kevesek döntése határozza meg. És mivel ezen kevesek döntését többnyire nem a közjó szolgálata hazározza meg, a szűkülő erőforrásokat azok felé a társadalmi csoportok felé irányíthatják, amelyeknek fontos szerepük van az autokratikus rend fenntartásában. Illúzió tehát abban reménykedni, hogy a szankciók következményeként az orosz vezetés megváltoztatja eddigi magatartását, és felhagy az Ukrajna elleni háborúval. A büntető intézkedések elsődleges célja nem ez, hanem annak határozott és egyértelmű jelzése, hogy a 21. század elején nem lehet következmények nélkül háborút indítani. Annak az országnak, amelyik ilyet tesz, viselnie kell döntésének következményeit...

ITT OLVASHATÓ