KÖNNYEN LEHET, HOGY MAGYARORSZÁG SOHA NEM ZÁRKÓZIK FEL NYUGAT-EURÓPÁHOZ

QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2022.09.21.

Az elmúlt harminc év adatai alapján Magyarország közepesen sikeresen zárkózott fel az Európai Unió átlagához, de létezik olyan elmélet, amely szerint elképzelhető, hogy a legfejlettebb országok szintjét soha nem érjük el. Kertész Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének kutatója tizenhét EU tagállam felzárkózási pályáját hasonlította össze a Közgazdasági Szemle július-augusztusi számában megjelent tanulmányában, és azt is elemezte, hogy milyen tényezők segítették a sikeres felzárkózást.

Az elméleti közgadaságtan klasszikus tétele szerint a kevésbé fejlett, alacsonyabb szintről induló országok gyorsabb növekedésre képesek, mert könnyebb a már fejlettebb gazdaságokból átvenni technológiákat, mint a fejlettebb technológiákat továbbfejleszteni. Újabb elméletek szerint viszont a felzárkózás akadálya lehet az egyes országokban a munkaerő képzettségi szintje, információval való ellátottsága, a technológia és az emberi tőke színvonala. Nem mindegy tehát, hogy milyen a befogadó környezet: a rosszabb strukturális helyzetben lévő felzárkózó országok nem tudnak probléma nélkül végigmenni a felzárkózási pályán. Az emberi tőke, a képzettségek, a szaktudás szintje nagyban hozzátesz a sikeres felzárkózáshoz, mutat rá ezekre az elméletekre is tanulmányában Kertész.

Az elméleteket az élet is igazolta: több olyan empirikus kutatásra is hivatkozik a tanulmány, amely alátámasztja, hogy minél nyitottabb egy ország, és minél inkább képes megismerni, befogadni, átvenni és a nemzetgazdaságába beépíteni a fejlett külföldi technológiákat, annál gyorsabb az adott ország gazdasági növekedése, felzárkózási folyamata. Az viszont még nyitott kérdés, hogy az EU esetében folytatódik-e a magországokhoz képest fejletlenebb tagállamok felzárkózása, és tovább közelednek-e egymáshoz a jövedelemszintek. Az úgynevezett klubkonvergencia-elmélet szerint a teljes felzárkózás nem fog bekövetkezni. Ez az elmélet azt mondja, hogy az egyes nemzetgazdaságok teljesítménye akkor közeledik egymáshoz, ha „egy klubba tartoznak”. A különböző klubok, csoportok között azonban akár tartósan is megmaradhatnak a jövedelemkülönbségek. Korábbi magyar kutatások szerint van arra esély, hogy az EU-hoz a 2000-es években csatlakozott kelet-közép-európai tagállamok felzárkózása csak körülbelül az EU15 átlagának háromnegyedéig történik meg, és ott egy klubot alkotva, a nyugat-európai országoktól tartósan leszakadva fejlődnek tovább – mutat rá Kertész.

A tanulmány kiindulópontjai a következők:

- Az Európai Unióban megvalósult az egységes belső piac, nincs akadálya a technológia, az áruk, a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlásának.

- Az Európai Unión belül is igaz azonban, hogy minél nyitottabb egy tagállam, annál gyorsabb az adott nemzetgazdaság fejlődése is az egy főre jutó GDP tekintetében.

- Minél alacsonyabb szintről indul egy tagállam felzárkózása, annál gyorsabb lehet a felzárkózás üteme.

- Inkább a beruházások növekedése képes növelni a gazdasági felzárkózás sebességét.

- A külgazdasági nyitottság hatása szintén jelentős lehet...

ITT OLVASHATÓ