Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2022.09.17.
– írja Vlagyimir Szorokin Az opricsnyik egy napja című, a közeljövő Oroszországban játszódó regényében. A napokban önkéntes emigrációjából Budapestre látogató orosz író még Putyin elnökségének első éveiben írt könyvének díszletei egyre kevésbé tűnnek távolinak vagy viccesnek: egy, a cári rendszerhez visszatérő, egyszerre középkorias és orientálisan futurisztikus Oroszország, mely egy nagy Nyugati fallal választja el magát Európától, miközben Szibériát elzálogosították a beköltöző kínaiaknak. A gazdag otthonokat keleti divat szerint kínai szőnyegek és papirusztekercsek díszítik, az eget kínai Boeingek, az utakat kínai Mercedesek szelik, miközben az elégedetlen oroszok arról suttognak, hogy míg korábban a mocskos Amerika előtt hajbókoltak, most a Mennyei Birodalom előtt kell meghajlítani a gerincet.
Ez persze a politikai sci-fi világába tartozik, de a nyugati elemzők mostanában szívesen írnak arról, hogy az Ukrajna elleni háborúnak hosszú távon mégis ilyesmi lehet az egyik, Oroszországban sem kívánt iránya. Az érvelés szerint Oroszország, miközben egyre inkább leválik a nyugati termelési és értékesítési hálózatokról, ugyan fontos felvevő piacot, helyettesítő technológiát, hitelt és tartalékvalutát talál Kínában, de közben egyre kiszolgáltatottabb lesz Pekingnek.
A kínai dominanciától való félelem régi toposz az orosz tudatban, bár közben a Nyugattal szembeni keleti orientálódás eszméje is legalább annyira népszerű, részben utóbbiról szól a Dugin által is képviselt eurázsianizmus ideológiája is. Az orosz külpolitikában 2006 környékén – éppen Szorokin könyvének megjelenése táján – kapott új lendületet a Kínához való közeledés, de igazán a Krím 2014-es elfoglalása, a nyugati szankciók első köre után gyorsult fel a folyamat. Február 24., az Ukrajna elleni támadás kezdetével aztán ebben is egészen új helyzet állt elő...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.