Szerző: SIMONOVITS ISTVÁN
2022.09.02.
Sokat írtam már a magyar nyugdíjrendszer feszültségeiről, azon belül a már megállapított nyugdíjaknak az árindexálás miatti relatív leszakadásáról és az induló nyugdíjak valorizálás okozta robbanásáról. Általában az inflációtól megtisztított reálváltozókkal számoltam, és az utóbbi évtizedben nem sok figyelmet szenteltem a stabil és szerény inflációnak. Az elmúlt 12 hónapban azonban az infláció újult erővel tért vissza, és emiatt – másokkal együtt – fontos pontokon újra kell gondolnom a különféle nyugdíjstratégiákat.
A fontosabb indexálással kezdem, és a kevésbé fontos, de mégsem elhanyagolható valorizálással zárom elemzésem. (Körülbelül a nyugdíjak 5 százaléka induló, 95 százaléka már megállapított nyugdíj, de születésükkor az utóbbiak is induló nyugdíjak voltak.) Csak mellékesen jegyzem meg, hogy több szakértő szerint a nominális átlagbérindexet a KSH erősen túlbecsüli, és sokan vélik úgy, hogy a KSH az inflációt alábecsüli...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.