Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2022.09.23.
Az állam eladósodása azóta is folytatódik, az infláció új lendületet vett, és hosszú évek óta először 2022 elejére a külkereskedelmi mérlegünk negatívra váltott. Államadósság, infláció, kereskedelmi mérleghiány: ezek a jelenségek nem számítanak magyar sajátosságnak. Ám az egyensúlytalanságok az adottságainkhoz mérve meglehetősen nagyok, és oksági összefüggésben állnak a 2022 tavaszi országgyűlési választásokat megelőző példátlan méretű állami kiköltekezéssel.
A mindent felülíró politika szempontjai miatt 2021 második felében nálunk nem születtek kormányzati intézkedések a nagy túllendülés, a gazdasági túlfűtöttség ellensúlyozására, sőt tovább folytatódott a pénzek költése.
Megkezdődött viszont a monetáris politika szigorodása, a kamatemelési folyamat.
Az új kormány meglepően lassan állt fel, és a magyar gazdaságpolitikai vezetés egészen 2022 júliusáig nem reagált érdemben az egyensúlytalansági folyamatokra. Júliustól viszont a gazdaságpolitikában új szakasz kezdődött, mely nyilvánvalóan erősen kihat az üzleti ciklusra.
Jelenleg, az első megszorító intézkedések bejelentése után két hónappal, még nem egyértelmű, hogy milyen irányt vesznek a gazdasági és társadalmi folyamatok. Egyfelől hallani reménykedő illetve kincstári optimista hangokat, melyek szerint belátható időn belül lefut az inflációs hullám, és ha kisebb ütemben is, de folytatódik a gazdasági növekedés – amihez rendre hozzáteszik, hogy „csak legyen béke Ukrajnában”.
Másfelől azonban a szakmai fórumokon megjelent a latolgatások között a ’tökéletes vihar’ eshetősége is. A fogalom azt az esetet fedi, ha minden lehetséges baj egyszerre lép fel. Kizárni az ilyet nem lehet, azért az alábbiakban átfutjuk, hogy milyen területen következhetnek be nálunk egyidejű negatív fejlemények, amelyek tovaterjedő hatásai valódi válságot idézhetnek elő.
Kerülhet azonban Magyarország egy másik, szintén igen kellemetlen pályára, amelyet nem a krízis, hanem éppenséggel a tartósság jellemez – elhúzódó stagnálás, pangás. Ennek az állapotnak a kialakulásáról kevesebb szó esik itthon, holott a gazdaságilag fejlett országok vonatkozásában már előkerült a stagfláció eshetősége, ezért érdemes azt a magyar viszonyok között is tekintetbe venni.
Mind a vihar, mind a pangás szándékolatlan, nem tervezett állapot. Akár ez, akár amaz akkor állhat elő, ha csődöt mondanak a konszolidált, folyamatos kiigazítás szcenáriói, amelyek a magyar gazdaság mai viszonyainak értelmezése és a külső körülmények értékelése alapján a megelőző pálya bizonyos folytatódását, egyben sikeres korrekcióját feltételezik. Már a kialakult helyzet értékelésében is lehetnek nagy különbségek, a külső körülmények pedig nyilván alakulhatnak a ma feltételezettnél sokkal rosszabbul, és félremehetnek a kormányzati korrekciós kísérletek: az egyenként kisesélyű negatív tényezők összetalálkozása egészen más pályát eredményez, mint amit a mai közepesen optimista elemzések vetítenek elénk. A kutatóintézetek, a nemzetközi szervezetek illetve a kormányszervek által készített kivetítések többsége „puha földet érést” prognosztizál, mély válsággal viszont egyik sem számol. Előbb érdemes röviden áttekinteni ezeket a kivetítéseket, mielőtt a kisebb valószínűségű, szélsőségesebb pályák esélyeire tekintenénk. ..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.