Szerző: JÁSZAY TAMÁS
2022.09.23.
Megszoktuk, pedig akár meg is szökhettünk volna: az online színháznézés a hétköznapjaink szerves részévé vált az elmúlt két és fél évben. A szeptember 25-ig tartó eszínház Fesztivál olyan előadásokat sorol egymás mellé, melyek amúgy sosem adnának randevút egymásnak.
Ez persze erény, mielőtt valaki félreérti a fentieket: a napról napra súlyosbodó gazdasági helyzetben, a legváltozatosabb válságtüneteket mutató, minden korábbinál törékenyebbnek tetsző világunkban egyre kisebb az esély arra, hogy ennyi és ilyen minőségű színházi előadás egyazon légtérben megjelenjen. Országos színházi fesztiválunk már nincsen, igény se igen mutatkozik újraindítására, a minőségi programsorozatok csendben halódnak, mások alámerülnek és kibekkelnek, az elveikhez kevésbé ragaszkodók meg beadják a derekukat: jöjjön a gatyaletolós humor.
Az, amit az idén második alkalommal megrendezett eSzínház Fesztivál képvisel, szerencsére egészen eltérő indíttatású: a válogatást – aminek hogyanjáról amúgy szívesen tudnék többet – bízvást nevezhetjük reprezentatívnak, a szó több értelmében is. Ugyanis a tizennyolc színház tizenkilenc előadását felvonultató, tíz napon keresztül a nap huszonnégy órájában megnézhető, jobbnál jobb minőségű színházi előadásfelvételek sok-sok szempont szerint sorolhatók kisebb-nagyobb csoportokba, és ha az ember kényelmesen elhelyezkedik laptopja vagy plazmatévéje előtt a karosszékben, akkor kap egy közel érvényes pillanatképet arról, hogy mi érdekli ma a magyar színházat.
Mert tényleg minden van itt, mint a mesében: függetlenek, kőszínházak, vidékiek, pestiek. Előadások kisebbeknek, nagyobbaknak, meg azoknak, akik a két szélsőérték közé esnek. Van kortárs magyar, klasszikus külföldi és kanonizált hazai. Fizikai, nevelési, közösségi, improvizáció alapú, fikciót dokumentumokkal vegyítő színház. Prózától elrugaszkodó, verset értelmező, új drámával kísérletező. Úgymond hagyományos és felkavaróan kortárs eszköztárral dolgozó, de találni szöveg alapú, mozgásfókuszú vagy épp korszerű vizualitással és technológiával működtetett produkciókat is. És sajnos a mai magyar színházban tünet értékű az is, hogy tizennyolcra húz lapot a válogatás egyetlen női rendezője...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.