Szerző: R. KISS KORNÉLIA
2022.09.01.
tüntetést szervezett a Diákok a tanárokért csoport.
A pedagógus szakszervezetek még az utolsó pillanatban, a szeptemberi tanévkezdés előtt két nappal is egyeztettek a kormánnyal, konkrétan Maruzsa Zoltán oktatási államtitkárral. Előrelépést ugyanakkor nem sikerült elérni. Az államtitkár – az érdekképviseletek tájékoztatása szerint ugyanis – arról számolt be, nincs döntés arról, hogy költségvetési forrásból átcsoportosítsanak pedagógusbéremelésre, vagy kifizessék az eddig ki nem fizetett túlmunkát. A kormány továbbra is azon az állásponton van, hogy az uniós pénzekből 2028-ig zárkóztatnák fel a pedagógusbéreket az átlagbérek 80 százalékára. A szakszervezetek viszont 45 százalékos azonnali béremelést követelnek és azt, hogy a pedagógusbért a minimálbérhez kössék: Követelés még az oktatást-nevelést segítő más munkavállalók bérének megemelése és az óraszámok csökkentése.
A szakszervezetek azzal érvelnek, hogy a pedagógushiány kezelése miatt sem tűr halasztást a pedagógusok helyzetének rendezése, a Pedagógusok Szakszervezete szerint 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból.
Az Európai Uniónak benyújtott pályázati anyagban a kormány is elismeri, hogy strukturális problémáktól szenved az oktatási rendszer, „a pedagógus-ellátottság tekintetében az egyenetlen területi megoszlás (amely a hátrányosabb régiókat, ennek következtében a hátrányos helyzetű tanulókat súlyosabban érintik), a korfa, valamint a hiányterületek elemzése alapján látható, hogy strukturális kihívásokkal áll szemben a köznevelés”. A választás előtt Orbán Viktor miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy jogosak a pedagógusok követelései, mert a bérük elmarad az átlagtól, amit az uniónak benyújtott pályázatban is megerősítenek: „A magyar pedagógusok relatív kereseti helyzete az alap és középfokú oktatási területen számottevően elmarad az európai átlagtól. (...) Idősödik a pedagógusállomány: 2019-ben a tanárok 45 százaléka 50 éves vagy annál idősebb volt. Az elmaradó pedagógus utánpótlás egyik oka a versenyképes fizetés hiánya: a tanárok kezdő fizetése az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Az elmúlt években megvalósított béremelések ellenére Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a jogszabály szerint meghatározott pedagógusbér és a tényleges átlagbér is.” – írja a kormányzati anyag...
A pedagógus szakszervezetek még az utolsó pillanatban, a szeptemberi tanévkezdés előtt két nappal is egyeztettek a kormánnyal, konkrétan Maruzsa Zoltán oktatási államtitkárral. Előrelépést ugyanakkor nem sikerült elérni. Az államtitkár – az érdekképviseletek tájékoztatása szerint ugyanis – arról számolt be, nincs döntés arról, hogy költségvetési forrásból átcsoportosítsanak pedagógusbéremelésre, vagy kifizessék az eddig ki nem fizetett túlmunkát. A kormány továbbra is azon az állásponton van, hogy az uniós pénzekből 2028-ig zárkóztatnák fel a pedagógusbéreket az átlagbérek 80 százalékára. A szakszervezetek viszont 45 százalékos azonnali béremelést követelnek és azt, hogy a pedagógusbért a minimálbérhez kössék: Követelés még az oktatást-nevelést segítő más munkavállalók bérének megemelése és az óraszámok csökkentése.
A szakszervezetek azzal érvelnek, hogy a pedagógushiány kezelése miatt sem tűr halasztást a pedagógusok helyzetének rendezése, a Pedagógusok Szakszervezete szerint 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból.
Az Európai Uniónak benyújtott pályázati anyagban a kormány is elismeri, hogy strukturális problémáktól szenved az oktatási rendszer, „a pedagógus-ellátottság tekintetében az egyenetlen területi megoszlás (amely a hátrányosabb régiókat, ennek következtében a hátrányos helyzetű tanulókat súlyosabban érintik), a korfa, valamint a hiányterületek elemzése alapján látható, hogy strukturális kihívásokkal áll szemben a köznevelés”. A választás előtt Orbán Viktor miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy jogosak a pedagógusok követelései, mert a bérük elmarad az átlagtól, amit az uniónak benyújtott pályázatban is megerősítenek: „A magyar pedagógusok relatív kereseti helyzete az alap és középfokú oktatási területen számottevően elmarad az európai átlagtól. (...) Idősödik a pedagógusállomány: 2019-ben a tanárok 45 százaléka 50 éves vagy annál idősebb volt. Az elmaradó pedagógus utánpótlás egyik oka a versenyképes fizetés hiánya: a tanárok kezdő fizetése az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Az elmúlt években megvalósított béremelések ellenére Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a jogszabály szerint meghatározott pedagógusbér és a tényleges átlagbér is.” – írja a kormányzati anyag...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.