Szerző: BENKE ÁGNES
2022.09.05.
Egyre pontosabb képet kapunk arról, milyen hatást gyakorolt az egészségügyi ellátórendszerre Magyarországon a koronavírus-járvány. Számos kutatás jelent meg erről az elmúlt hetekben, hónapokban, és ezek egyikéből például az derült ki, hogy kevesebb rákos beteg jutott el a kezelésig a pandémia kitörése óta, de készült idén egy felmérés arról is, hogy a kiégés tüneteitől szenvedő egészségügyi szakdolgozók aránya közel 65 százalék, sőt, negyven százalékuknál valamilyen mértékű depresszió is felmerült.
Noha a Covid-19 jelentősen átrendezte az egészségügyi rendszert, például
- elmaradtak a halasztható műtétek,
- kórházi ágyakat kellett a fertőzött betegek számára felszabadítani,
- rengeteg dolgozó kiesett a betegség miatt,
- óriásira nyúltak a várólisták,
hogy csak a legalapvetőbbeket említsük – a járvány hozott pozitív változásokat is. Az elmúlt évek egyik leglátványosabb és legpozitívabb változása az egészségügyben a digitalizáció térnyerése, amelynek hatásairól már régóta beszélnek szakemberek. A telemedicina – vagyis az olyan egészségügyi szolgáltatás, mely során a beteg és az őt ellátó egészségügyi személyzet között térbeli és/vagy időbeli távolság van, közvetlenül nem találkoznak, mert a kapcsolatuk valamilyen távoli adatátviteli rendszeren keresztül jön létre – kényelmesebbé és gyorsabbá teszi az ellátást.
Magyarországon a koronavírus-járvány kellett a digitális forradalomhoz az egészségügyben, ami azt jelenti, hogy a betegek már nem csak arra használják az internetet, hogy rákeressenek a tüneteikre és arra, mi lehet a gyógymód, hanem az ellátásuk szerves részévé vált az internet és a telefon. A járvány miatti kényszerűnek mondható „digitális forradalom” megmaradt, és a Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Karának és Magatartástudományi Intézetének júliusban publikált kutatásából kiolvasható, hogy a digitális egészségügyi megoldások használata a járványhullámok lecsengése után jelenleg is az ellátás integráns része, sőt, jelentős az igény a további digitális lehetőségek megteremtésére is. A telefonos megkereséssel, 1500 fő megkérdezésével végzett kutatás eredménye szerint az e-receptet és az online időpontfoglalást ismerik a páciensek közül a legtöbben, ugyanakkor a megkérdezettek közel fele kipróbálná a távvizitet is, illetve szívesen venné, ha az orvosa ajánlana neki hiteles weboldalakat, applikációkat és szenzorokat (például okosórákat).
A világjárvány első évében Magyarországon a lakosság 71 százaléka fordult orvoshoz online felületen vagy telefonon, hogy receptet kérjen, ez meghaladja az Európai Unió egészében mért 53 százalékot...
hogy csak a legalapvetőbbeket említsük – a járvány hozott pozitív változásokat is. Az elmúlt évek egyik leglátványosabb és legpozitívabb változása az egészségügyben a digitalizáció térnyerése, amelynek hatásairól már régóta beszélnek szakemberek. A telemedicina – vagyis az olyan egészségügyi szolgáltatás, mely során a beteg és az őt ellátó egészségügyi személyzet között térbeli és/vagy időbeli távolság van, közvetlenül nem találkoznak, mert a kapcsolatuk valamilyen távoli adatátviteli rendszeren keresztül jön létre – kényelmesebbé és gyorsabbá teszi az ellátást.
Magyarországon a koronavírus-járvány kellett a digitális forradalomhoz az egészségügyben, ami azt jelenti, hogy a betegek már nem csak arra használják az internetet, hogy rákeressenek a tüneteikre és arra, mi lehet a gyógymód, hanem az ellátásuk szerves részévé vált az internet és a telefon. A járvány miatti kényszerűnek mondható „digitális forradalom” megmaradt, és a Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Karának és Magatartástudományi Intézetének júliusban publikált kutatásából kiolvasható, hogy a digitális egészségügyi megoldások használata a járványhullámok lecsengése után jelenleg is az ellátás integráns része, sőt, jelentős az igény a további digitális lehetőségek megteremtésére is. A telefonos megkereséssel, 1500 fő megkérdezésével végzett kutatás eredménye szerint az e-receptet és az online időpontfoglalást ismerik a páciensek közül a legtöbben, ugyanakkor a megkérdezettek közel fele kipróbálná a távvizitet is, illetve szívesen venné, ha az orvosa ajánlana neki hiteles weboldalakat, applikációkat és szenzorokat (például okosórákat).
A világjárvány első évében Magyarországon a lakosság 71 százaléka fordult orvoshoz online felületen vagy telefonon, hogy receptet kérjen, ez meghaladja az Európai Unió egészében mért 53 százalékot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.