Szerző: ÉS
2022.09.23.
Írók a ketrecben
I N T E R J Ú
A probléma maga Ursula von der Leyen
Beszélgetés Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti EP-képviselővel
K R I T I K A
Átalakult szellem
(Rieder Gábor – F. Kovács Attila [szerk.]: ATTILAFK / art, architecture, design. Kieselbach Galéria, Budapest, 2022)
Az elmúlt húsz évből megidézett installációkra tekintve az is kiderül, hogy mennyire átalakult a világ, amelyhez F. Kovács most már politikai díszleteket tervez: a valóság helyére mindenütt benyomult a virtualitás, új szellemek szabadultak ki (régi jelmezekben), így az a kép, amely korábban ironikusan vagy komolyan az elűzésükre szolgált, most csupán összeesküvés-elméletek vagy hatalompolitikai elképzelések illusztrációjának látszik. F. Kovács bábu- és tárgyegyüttesei ebben az összefüggésrendszerben kiürülnek, mintha valamennyi elemet egy-egy videójátékból nyomtattak volna ki.Tovább
Báron György
Mit Miskolc adhatott...
(18. Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál. 2022. szept. 9–17.)
Négy magyar premiernek adott otthont Miskolc, róluk is lesz alkalom majd bővebben szólni. Közülük az Erőss Zsoltról készült Magasságok és mélységek harmonikusan illeszkedett az idei program gerincét adó ember-természet tematikába. Az elsőfilmes Szakonyi Noémi átütően tehetséges Hat hétje megérdemelten nyerte el az erős játékfilmes mezőnyben a fesztivál nagydíját.Tovább
Molnár Zsófia
Giccs és kultusz
(Catwalk Concert Productions & Soharóza: Keleti blokk, Trafó, szeptember 9.)
Ezzel az előadással kapcsolatban azt lenne érdemes tudni, színpad és nézőtér között megvalósul-e a nemzedékek és országok közötti dialógus, amelyet a színlap kezdeményezésként megjelöl. Az országok közötti mindenképpen, hiszen a Keleti blokk nemzetközi: magyar, cseh, szlovák (így, külön, vesszővel elválasztva) és lengyel koprodukcióban készült. Ahogy az újszülöttek számára az is kiderül belőle, hogy a múltnak ezt a szeletét ezek a népek nagyjából egységes vizuális és ideológiai környezetben élték.Tovább
Rákai Zsuzsanna
Mese nincs
(A Lipcsei Gewandhaus Zenekara, Mao Fujita, Andris Nelsons – Művészetek Palotája, 2022. szeptember 11.)
A gyönyörű zenei ívek kérlelhetetlen nyomása ugyan megszűnt a Beethoven-szimfóniában, de a sajátosan mozaikszerű, töredezett koncepció, amelyet a zenekar éppen olyan kifogástalanul és nagyszerűen valósított meg, mint a Sosztakovics-művek bensőséges horizontnélküliségét, mégis nagyon hasonló benyomásokat ébresztett. Nelsons nyilvánvalóan nem akart tartalmi magyarázatokba bocsátkozni sem esztétikai értelemben, sem a fantáziaképek szintjén, így sem klasszikusan mértékadó, sem zabolátlanul drámai kontextust nem rendelt a műhöz.Tovább
Fáy Miklós
A széttárt karú ember
(Pavarotti: Greatest Hits, Decca)
Tényleg körbeölelt? Nem is tudom. Akkor, az Erkel Színházban nem az volt az alapélmény, hogy körbeölel, hanem hogy tényleg ő ül ott a testesek Bohéméletében. Kincses Veronika és Sólyom-Nagy Sándor, igazából csak ők voltak testesek, és semennyire sem volt zavaró, tudta az ember, hogy ez egy opera, nem dokumentumfilm a párizsi szegény művészekről. Felment a függöny, és Pavarotti ott ült a színpadon, gondolom, saját jelmezben, mert menőbb volt az inge, mint bárkinek a nézőtéren, és megszólalt, és nem a körbeölelés volt az alapélmény, hanem az, hogy: ez igaz.Tovább
Grecsó Krisztián
Gyilkolási kedv
(Mácsai Pál-nagyinterjú, „Iszonyatosan sok bennünk a gyilkolási kedv”, Telex, szeptember 18.)
Fábián Tamás beszélgetése is túl sokat vakargatja a közéleti ügyeket, meg a művészek számára állítólag „kötelező” közéleti szerepvállalást, az SZFE témakörét, néha már az unalomig kérdezve ugyanazt. De hála az égnek, a beszélgetésnek maradt levegője, érezzük Mácsai tempóit, ahogy élvezi a saját szókincsét, modorát, látjuk, hogy tiszta szívvel őszinte akar lenni, és ez Fábián figyelmének és érdeklődésének is köszönhető, nem menne neki egyedül. A legjobb pillanatok azok, amikor a kérdező tényleg figyel az alanyra, amikor el meri engedni a „csak a közélet az érdekes”, „akkor is erről kérdezd, ha kitér”, „ne engedd el a tökét” előzetes, mindent vivő szerkesztői utasításait. Amikor tényleg érdekli, mit mond napjaink egyik legnagyobb színésze, színházigazgatója, értelmiségije.Tovább
Végső Zoltán
Reinkarnálódás ON!
(Coltrane Legacy: Nairobi – Fonó, 2022)
Valahol minden jazzrajongó a St. John Coltrane egyház tagja (a valóságban is létezik ilyen San Franciscóban), de a magyar Legacy szextett – megőrizve Coltrane lényének és muzsikájának szent áhítatát – élővé varázsolta a hagyatékot és nagy-nagy tisztelettel tett hozzá. Ha nem tudjuk, mi ez a felvétel, mondjuk egy úgynevezett blindfold, azaz vaktesztet csinálnánk akár egy avatott coltrane-istával, még ő is zavarba jönne, mert itt bizonyosan reinkarnálódásról van szó, egyértelműen olyan, mintha ő játszana, holott pont ezt a zenekari hangzást nem találjuk meg a felvételei között.Tovább
Károlyi Csaba
Banálisban a különös
Nyíri Katalin: A kedvedért megeszem. Novellák. FISZ Könyvek 115. Fiatal Írók Szövetsége, Budapest, 2022, 110 oldal, 3500 Ft
A novellák anyaga az igencsak hétköznapi mai világ, a mai magyar kispolgári élet, semmi különös, csak élünk és meghalunk; miután fölkelünk és mielőtt elalszunk, történik velünk ez meg az. Ez az életanyag persze nagyon érdekes is tud lenni, főleg, ha megfelelő szögből nézünk rá. A tematikai egyhangúság a nézőpontok gazdagságával társul. A téma azonban igazából, ami ezekben a kis történetekben megragadható: mindössze az emberi kapcsolatok természete. A veszedelmes, vagy csak unalmas, netán izgalmas, hovatovább tragikus viszonyok finomsága, árnyaltsága tűnik a leginkább kihívó jelenségnek a szerző számára. Akármiről szól is a novella, az emberi viszonylatok mibenléte az a kérdés, amely nem hagyja nyugodni a szövegformálás munkája által mindezt alaposan körüljárni igyekvő írót. Megmutatni a banalitásban a rendkívülit – soha rosszabb szerzői intenciót nem kívánhatnék pályakezdők számára. De hát Nyíri Katalin mintha túl lenne a pályakezdésen, mintha első alkotói korszakának válogatását adná most közre, olyan válogatást, amelyben már eleve nem magáról beszél, hanem alakjairól. És ezáltal persze magáról, mert hisz nagyon fontos, honnan néz, mit lát, mit vesz észre, mire érzékeny.Tovább
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább
Váncsa István
Ex libris
Catherine Belton: Putyin emberei
Martyn Rady: A Habsburgok
Deák Ágnes – Tamás Ágnes: Sziszifuszok küzdelme
John Keane: A demokrácia legrövidebb története
Mesterházi Gábor
Hangok és szavak erdeje
Pintér Tibor: Hangok és szavak erdeje. Tanulmányok, kritikák. Prae Kiadó, Budapest, 2022, 295 oldal, 3590 Ft
A második rész számomra a legélvezetesebb: az ÉS Ex Libriseit, könyvkritika-láncait tartalmazza 14 menetben, az 1999–2015 közötti időszakból. A szellemesen megírt ajánlók olvasása után gyakran kedvet kapok, hogy azonnal megvegyem a bemutatott (zenei tárgyú) könyvet, máskor magamban folytatom a Pintér által megkezdett érvelést, vagy épp vitába szállok vele – tehát közöm van hozzá. A viszonylag kötött terjedelem jót tesz Pintér stílusának, a könyvnek érzésem szerint ez a legolvasmányosabb száz oldala.Tovább
Gyürky Katalin
Összeolvasott barátság
Carsten Henn: A könyvsétáltató. Fordította N. Kiss Zsuzsa. Animus Könyvkiadó, Budapest, 2022, 210 oldal, 3490 Ft
Henn regénye mesébe illően érzékelteti azt a folyamatot, ahogyan az öregúr könyvek uralta világában nemhogy új lapot, de egészen új fejezetet nyit a kislánnyal való találkozás. Ahogyan a gyerekek világától is ódzkodó Carl fokozatosan meghajlik a kislány idősek bölcsességével felérő akarata előtt, és például beleegyezik abba, hogy ne csak a városlakók habitusához illőnek vélt, nekik ajánlott köteteket szállítsa ki, hanem ezzel épp ellenkező tematikájúakat is. Mert Sasa, bár öreg barátjával egyetért abban, hogy a könyv gyógyír nagyon sok mindenre, gyermeki látásmódjából fakadóan a „kuncsaftokban” egész más gyógyítandó területeket vél felfedezni.Tovább
Benedek Szabolcs
Százlépésenként egy kereszt
Nógrádi Gábor: Alattunk a kincs. Móra Kiadó, Budapest, 2022, 142 oldal, 2999 Ft
Nógrádi érzékelhető rutinnal, biztos kézzel viszi végig a sztorit, nem mellesleg – ha már iskolásokról van szó – leckét ad abból, hogyan lehet egy többször és többek által használt sémát újszerűvé tenni, anélkül, hogy az egyébként kiszámítható fordulatok és az előre sejthető végkifejlet közhelybe, netán unalomba fulladna. A tanulság is megvan, és a dramaturgiába rejtett ismeretterjesztés is. (Lásd a háborús eseményeket, vagy a Holbein-festmény esetét. Igaz, azon elmerengtem, hogyan lehet Szent Lászlónak aranypénze 1929-ből.) És hát abban is igaza van a mindentudó elbeszélőnek, hogy „az igazi közösségi háló, amit pletykának nevezünk, jól működik, és nem kell hozzá wifi meg előfizetés”.Tovább
Bajomi-Lázár Péter
A cenzúra örök
Gosztonyi Gergely: Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig. Gondolat Kiadó, Budapest, 2022, 310 oldal, 5000 Ft
Vitára ingerelheti az olvasót a kortárs magyar helyzet sommás leírása is. Eszerint „bár a klasszikus, úgynevezett politikai cenzúra nincs jelen a harmadik magyar köztársaságban, a szakirodalomban gazdasági cenzúrának nevezett forma sok esetben jól körvonalazható 2014 óta” (69.). Ez egyrészt azért vitatható, mert egy korábbi táblázatban maga a szerző is a közvetlen politikai cenzúra eszközei közé sorolja az újságírók megfélemlítését és zaklatását (33.), ami a mai Magyarországon mindennapos gyakorlat; itt tehát némi önellentmondást tapasztalhatunk. Másrészt azt lehet ellene felhozni, hogy a gazdasági cenzúra is politikai kérdés, mert a nyilvános megszólalás korlátozása mindig politikai ügy.Tovább
Navarrai Mészáros Márton
Amit tudni akarsz a péniszről...
Sturla Pilskog: Pénisz. Fordította Fejérvári Boldizsár. Figura Kiadó, Budapest, 2022, 213 oldal, 3790 Ft
Pilskog az ismeretanyag részletes feldolgozása és közrebocsátása helyett inkább olyan könnyen forgatható gyűjtemény létrehozására tesz kísérletet, amely rövid fejezetekben, egy kisokosban és szakbiográfia megadásával segít a pénisz körüli tájékozódásban. Noha a pénisztörténeten csak átgaloppozunk, az orvostudományi kérdések jelentős hangsúlyt kapnak: a hímvessző felépítésének, elváltozásainak és betegségeinek taglalása mellett olyan praktikus kérdésekre is választ kínál, minthogy miért lóg féloldalra (tisztán genetikai okai vannak), miként végezzünk intim tisztálkodást (a túlzott mosdás és az erős szappanozás a bőr kiszáradásához, a rajta lévő védőanyagok elhalásához vezet), lehet-e gyerekünk egy herével (igen, egyetlen here is képes a megtermékenyítéshez elegendő spermium előállítására), és mit tegyünk akkor, ha becsípte a cipzár (a fertőzés és a maradandó károsodás esélyének csökkentése érdekében minél előbb ki kell szabadítanunk a zárókellék fogságából). Noha a körbejárt témák lényegében kellemetlenek vagy sikamlósak, a nemi szervtanra specializálódott orvos-író értekezése nem csúszik át szenzációkeltésbe, a vulgaritás talaján sem veti meg a lábát.
A novellák anyaga az igencsak hétköznapi mai világ, a mai magyar kispolgári élet, semmi különös, csak élünk és meghalunk; miután fölkelünk és mielőtt elalszunk, történik velünk ez meg az. Ez az életanyag persze nagyon érdekes is tud lenni, főleg, ha megfelelő szögből nézünk rá. A tematikai egyhangúság a nézőpontok gazdagságával társul. A téma azonban igazából, ami ezekben a kis történetekben megragadható: mindössze az emberi kapcsolatok természete. A veszedelmes, vagy csak unalmas, netán izgalmas, hovatovább tragikus viszonyok finomsága, árnyaltsága tűnik a leginkább kihívó jelenségnek a szerző számára. Akármiről szól is a novella, az emberi viszonylatok mibenléte az a kérdés, amely nem hagyja nyugodni a szövegformálás munkája által mindezt alaposan körüljárni igyekvő írót. Megmutatni a banalitásban a rendkívülit – soha rosszabb szerzői intenciót nem kívánhatnék pályakezdők számára. De hát Nyíri Katalin mintha túl lenne a pályakezdésen, mintha első alkotói korszakának válogatását adná most közre, olyan válogatást, amelyben már eleve nem magáról beszél, hanem alakjairól. És ezáltal persze magáról, mert hisz nagyon fontos, honnan néz, mit lát, mit vesz észre, mire érzékeny.Tovább
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább
Váncsa István
Ex libris
Catherine Belton: Putyin emberei
Martyn Rady: A Habsburgok
Deák Ágnes – Tamás Ágnes: Sziszifuszok küzdelme
John Keane: A demokrácia legrövidebb története
Mesterházi Gábor
Hangok és szavak erdeje
Pintér Tibor: Hangok és szavak erdeje. Tanulmányok, kritikák. Prae Kiadó, Budapest, 2022, 295 oldal, 3590 Ft
A második rész számomra a legélvezetesebb: az ÉS Ex Libriseit, könyvkritika-láncait tartalmazza 14 menetben, az 1999–2015 közötti időszakból. A szellemesen megírt ajánlók olvasása után gyakran kedvet kapok, hogy azonnal megvegyem a bemutatott (zenei tárgyú) könyvet, máskor magamban folytatom a Pintér által megkezdett érvelést, vagy épp vitába szállok vele – tehát közöm van hozzá. A viszonylag kötött terjedelem jót tesz Pintér stílusának, a könyvnek érzésem szerint ez a legolvasmányosabb száz oldala.Tovább
Gyürky Katalin
Összeolvasott barátság
Carsten Henn: A könyvsétáltató. Fordította N. Kiss Zsuzsa. Animus Könyvkiadó, Budapest, 2022, 210 oldal, 3490 Ft
Henn regénye mesébe illően érzékelteti azt a folyamatot, ahogyan az öregúr könyvek uralta világában nemhogy új lapot, de egészen új fejezetet nyit a kislánnyal való találkozás. Ahogyan a gyerekek világától is ódzkodó Carl fokozatosan meghajlik a kislány idősek bölcsességével felérő akarata előtt, és például beleegyezik abba, hogy ne csak a városlakók habitusához illőnek vélt, nekik ajánlott köteteket szállítsa ki, hanem ezzel épp ellenkező tematikájúakat is. Mert Sasa, bár öreg barátjával egyetért abban, hogy a könyv gyógyír nagyon sok mindenre, gyermeki látásmódjából fakadóan a „kuncsaftokban” egész más gyógyítandó területeket vél felfedezni.Tovább
Benedek Szabolcs
Százlépésenként egy kereszt
Nógrádi Gábor: Alattunk a kincs. Móra Kiadó, Budapest, 2022, 142 oldal, 2999 Ft
Nógrádi érzékelhető rutinnal, biztos kézzel viszi végig a sztorit, nem mellesleg – ha már iskolásokról van szó – leckét ad abból, hogyan lehet egy többször és többek által használt sémát újszerűvé tenni, anélkül, hogy az egyébként kiszámítható fordulatok és az előre sejthető végkifejlet közhelybe, netán unalomba fulladna. A tanulság is megvan, és a dramaturgiába rejtett ismeretterjesztés is. (Lásd a háborús eseményeket, vagy a Holbein-festmény esetét. Igaz, azon elmerengtem, hogyan lehet Szent Lászlónak aranypénze 1929-ből.) És hát abban is igaza van a mindentudó elbeszélőnek, hogy „az igazi közösségi háló, amit pletykának nevezünk, jól működik, és nem kell hozzá wifi meg előfizetés”.Tovább
Bajomi-Lázár Péter
A cenzúra örök
Gosztonyi Gergely: Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig. Gondolat Kiadó, Budapest, 2022, 310 oldal, 5000 Ft
Vitára ingerelheti az olvasót a kortárs magyar helyzet sommás leírása is. Eszerint „bár a klasszikus, úgynevezett politikai cenzúra nincs jelen a harmadik magyar köztársaságban, a szakirodalomban gazdasági cenzúrának nevezett forma sok esetben jól körvonalazható 2014 óta” (69.). Ez egyrészt azért vitatható, mert egy korábbi táblázatban maga a szerző is a közvetlen politikai cenzúra eszközei közé sorolja az újságírók megfélemlítését és zaklatását (33.), ami a mai Magyarországon mindennapos gyakorlat; itt tehát némi önellentmondást tapasztalhatunk. Másrészt azt lehet ellene felhozni, hogy a gazdasági cenzúra is politikai kérdés, mert a nyilvános megszólalás korlátozása mindig politikai ügy.Tovább
Navarrai Mészáros Márton
Amit tudni akarsz a péniszről...
Sturla Pilskog: Pénisz. Fordította Fejérvári Boldizsár. Figura Kiadó, Budapest, 2022, 213 oldal, 3790 Ft
Pilskog az ismeretanyag részletes feldolgozása és közrebocsátása helyett inkább olyan könnyen forgatható gyűjtemény létrehozására tesz kísérletet, amely rövid fejezetekben, egy kisokosban és szakbiográfia megadásával segít a pénisz körüli tájékozódásban. Noha a pénisztörténeten csak átgaloppozunk, az orvostudományi kérdések jelentős hangsúlyt kapnak: a hímvessző felépítésének, elváltozásainak és betegségeinek taglalása mellett olyan praktikus kérdésekre is választ kínál, minthogy miért lóg féloldalra (tisztán genetikai okai vannak), miként végezzünk intim tisztálkodást (a túlzott mosdás és az erős szappanozás a bőr kiszáradásához, a rajta lévő védőanyagok elhalásához vezet), lehet-e gyerekünk egy herével (igen, egyetlen here is képes a megtermékenyítéshez elegendő spermium előállítására), és mit tegyünk akkor, ha becsípte a cipzár (a fertőzés és a maradandó károsodás esélyének csökkentése érdekében minél előbb ki kell szabadítanunk a zárókellék fogságából). Noha a körbejárt témák lényegében kellemetlenek vagy sikamlósak, a nemi szervtanra specializálódott orvos-író értekezése nem csúszik át szenzációkeltésbe, a vulgaritás talaján sem veti meg a lábát.
I R O D A L O M
Bodobácsok
Bali Anikó
Kolibri Pesten
Petőcz András
Üzenetek
Petőcz András
Valahova, el
Petőcz András
Valahogy minden
Szív Ernő
Az én főszerkesztőm
Harminc éve főszerkesztőnek lenni, apukám. 30! Sok szebbnél szebb történetem van az illetőről.
És hát eltaposhatatlan is. Különben érdekes korban él. Minden virágzik, minden hazaszelet és magyarnünüke egy soha nem tapasztalt pompázat része, majd meglátjátok, télen is tárva lesznek az ablakok, falusi nyuggernudizmus-őrület tör ki januárban, száll a kiáltás, éljen a király, éljen a király, és úgy mosolyog az élet, mint Dzsudzsák Balázs és Szijjártó Peti, na, pont úgy.
Na most egy ilyen korban kritikus újságírónak lenni, ugye? Megtalálni a csomót. Nem a kákán, dehogy. A naponta kisuvickolt, újraaksizott nemzeti bráneren. Csak annyit mondani napról napra, ez így van. Látod? Látom, na és? Elmondani még egyszer, mint Sorosról a hiszekegyet. Pitbullnak lenni, apukám, csak azért is addig turkálni a nemzeti nedvektől lucskos, kokótól ragacsos szellemi ágyrajárók vackában, míg meg nem lesz az az óriástök.
Undoknak maradni, hazaárulónak, a betyár jóistenit! Tud valaki olyan firkászt, olyan újságírót, olyan sajtóembert, aki harminc éve csinálja így – plusz az előző évek irodalmilag is jelentékeny riportjai –, ilyen fölkent pozícióban, ilyen állandósított, nem lankadó figyelemmel, ilyen állhatatosan, ilyen elhivatottan, ilyen mélységesen méltatlan körülmények között, megannyi távirányítóval működtetett okostóni és kistafírozott paprikajancsi korában, amikor milliárdos kenőcsökkel puhítják a nyelvhegyet, föl ne sértse a felcsúti ánuszt. Működtetni a dohogó gyárat. Mindennap. Reggel és este. Nem állhat le, mert nem. Nincs helyette másik, amely szakmában egyébként minden és mindenki pótolható. Ez nem. Ő. Kinek van erről tudomása, ki érzi át, fogja föl, hogy ez a teljesítmény mit jelent?! Haszna, haszontalansága, jövedéke, járuléka, egyebek. Hogy történelem. Kibírni azt is, hogy a szellemi potentát szépen és halálosan költözik át, viszi drága mesterségét, szakmai csecsebecséit a virtuális világba, és nyilván jól is teszi. Itt maradunk papírnak. Kibírni azt is, hogy mindent fölszámolnak, ami civil és valóban polgári, ami független, aminek nem lehet dirigálni, aminek nem lehet kiosztani a lapot, mert van saját kártyacsomagja, és az nem cinkelt.Tovább
Lévai Júlia Míra
Fuss az Odüsszeuszodhoz
Lenkének időnként epés megjegyzéseket is kell tennie ahhoz, hogy kibírja az iszonyatos nyomást, ami itt rájuk nehezedik. Ma is vagy háromszor kellett visszamennie a patikába (hol orvosi szénért, maszkért vagy műfogsorragasztóért, hol különféle fertőtlenítőkért), és legalább négy család kutyáihoz kellett valami hordozófélét szereznie, kitalálhatatlan helyekről. Kutyaboxok nélkül senki sem szállhat fel a nemzetközi járatokra, vagy ha mégis, akkor az egy vagyonba kerül. Az ukránok rendes népek, egy sem hagyja odaveszni a háziállatát a háborúban, így rendszeres állapot, hogy a napi tennivalóik zömét a boxok utáni rohangálás teszi ki. Erre most kiderül, hogy a híres zongoraművésznek meg finnyája van.
– És mire finnyás?Tovább
Nógrádi Gábor
Kató
Egyedül a számtalanszor leírt nevet, a füzet lapjait kalligrafikus betűkkel telerajzolt Katókat nem értette. Évtizedekig nem is figyelt fel rá. Egy unatkozó nő, majd rövidesen asszony önkéntelen firkálgatásának tartotta, hogy a lánykorában használt becenévvel kicifrázta a lapokat. Amiképpen a gyerek rajzolgat minden üres papirosra, újságra, könyvbe házat, embert, lovat, kutyát, napot. Vagy a kamasz meztelen nőket kihangsúlyozott mellel és képzelt vaginával.
Nem, nem, ezt a katózást az anyai napló oldalain egyáltalán nem tartotta fontosnak az egymást követő rettenetes bejegyzések árnyékában, és ez érthető.
Anyja, született H. Katalin a háború befejezése után hat hónappal, azaz negyvenöt novemberében érkezett vissza a szülővárosába, ahonnan elvitték. Mint írja, hazatért, hátha életben talál valakit a családjából.
Miért várt hat hónapig? Az egészségi állapota, pontosabban a tífuszból való felépülése miatt. Már haldokolt ugyanis, amikor a Bergen-Belsent felszabadító egyik angol katona észrevette, hogy a holtak között valaki megmozdul.Tovább
óth Gábor Ákos
Az örökség
Amikor a kopogásra kitártam a nyaraló roskatag bejárati ajtaját, mintha a magyar kártyából ismerős Ősz tekintett volna rám, csak nőben.
– Mit óhajt – reccsentem rá meglehetősen barátságtalanul, s nem csak azért, mintha az összes többi évszak grafikáját jobban kedvelném. Történetesen az ősszel mindig csak a gond volt: a szüret számomra, így, túl a hetvenen már inkább nyűg, mint várakozással teli izgalom.
– A hirdetés... – lehelte a kortalanságát diszkréten viselő asszony egy gyümölcstálra hajazó kalap alól, mint aki egy másik kor üzenetét kézbesíti. Na persze, Tasnádi ügyvéd újabb machinációja, gondoltam, természetesen az én pénzemen. Még hogy házvezetőnő... Hívjuk inkább kápónak.
Kolibri Pesten
Petőcz András
Üzenetek
Petőcz András
Valahova, el
Petőcz András
Valahogy minden
Szív Ernő
Az én főszerkesztőm
Harminc éve főszerkesztőnek lenni, apukám. 30! Sok szebbnél szebb történetem van az illetőről.
És hát eltaposhatatlan is. Különben érdekes korban él. Minden virágzik, minden hazaszelet és magyarnünüke egy soha nem tapasztalt pompázat része, majd meglátjátok, télen is tárva lesznek az ablakok, falusi nyuggernudizmus-őrület tör ki januárban, száll a kiáltás, éljen a király, éljen a király, és úgy mosolyog az élet, mint Dzsudzsák Balázs és Szijjártó Peti, na, pont úgy.
Na most egy ilyen korban kritikus újságírónak lenni, ugye? Megtalálni a csomót. Nem a kákán, dehogy. A naponta kisuvickolt, újraaksizott nemzeti bráneren. Csak annyit mondani napról napra, ez így van. Látod? Látom, na és? Elmondani még egyszer, mint Sorosról a hiszekegyet. Pitbullnak lenni, apukám, csak azért is addig turkálni a nemzeti nedvektől lucskos, kokótól ragacsos szellemi ágyrajárók vackában, míg meg nem lesz az az óriástök.
Undoknak maradni, hazaárulónak, a betyár jóistenit! Tud valaki olyan firkászt, olyan újságírót, olyan sajtóembert, aki harminc éve csinálja így – plusz az előző évek irodalmilag is jelentékeny riportjai –, ilyen fölkent pozícióban, ilyen állandósított, nem lankadó figyelemmel, ilyen állhatatosan, ilyen elhivatottan, ilyen mélységesen méltatlan körülmények között, megannyi távirányítóval működtetett okostóni és kistafírozott paprikajancsi korában, amikor milliárdos kenőcsökkel puhítják a nyelvhegyet, föl ne sértse a felcsúti ánuszt. Működtetni a dohogó gyárat. Mindennap. Reggel és este. Nem állhat le, mert nem. Nincs helyette másik, amely szakmában egyébként minden és mindenki pótolható. Ez nem. Ő. Kinek van erről tudomása, ki érzi át, fogja föl, hogy ez a teljesítmény mit jelent?! Haszna, haszontalansága, jövedéke, járuléka, egyebek. Hogy történelem. Kibírni azt is, hogy a szellemi potentát szépen és halálosan költözik át, viszi drága mesterségét, szakmai csecsebecséit a virtuális világba, és nyilván jól is teszi. Itt maradunk papírnak. Kibírni azt is, hogy mindent fölszámolnak, ami civil és valóban polgári, ami független, aminek nem lehet dirigálni, aminek nem lehet kiosztani a lapot, mert van saját kártyacsomagja, és az nem cinkelt.Tovább
Lévai Júlia Míra
Fuss az Odüsszeuszodhoz
Lenkének időnként epés megjegyzéseket is kell tennie ahhoz, hogy kibírja az iszonyatos nyomást, ami itt rájuk nehezedik. Ma is vagy háromszor kellett visszamennie a patikába (hol orvosi szénért, maszkért vagy műfogsorragasztóért, hol különféle fertőtlenítőkért), és legalább négy család kutyáihoz kellett valami hordozófélét szereznie, kitalálhatatlan helyekről. Kutyaboxok nélkül senki sem szállhat fel a nemzetközi járatokra, vagy ha mégis, akkor az egy vagyonba kerül. Az ukránok rendes népek, egy sem hagyja odaveszni a háziállatát a háborúban, így rendszeres állapot, hogy a napi tennivalóik zömét a boxok utáni rohangálás teszi ki. Erre most kiderül, hogy a híres zongoraművésznek meg finnyája van.
– És mire finnyás?Tovább
Nógrádi Gábor
Kató
Egyedül a számtalanszor leírt nevet, a füzet lapjait kalligrafikus betűkkel telerajzolt Katókat nem értette. Évtizedekig nem is figyelt fel rá. Egy unatkozó nő, majd rövidesen asszony önkéntelen firkálgatásának tartotta, hogy a lánykorában használt becenévvel kicifrázta a lapokat. Amiképpen a gyerek rajzolgat minden üres papirosra, újságra, könyvbe házat, embert, lovat, kutyát, napot. Vagy a kamasz meztelen nőket kihangsúlyozott mellel és képzelt vaginával.
Nem, nem, ezt a katózást az anyai napló oldalain egyáltalán nem tartotta fontosnak az egymást követő rettenetes bejegyzések árnyékában, és ez érthető.
Anyja, született H. Katalin a háború befejezése után hat hónappal, azaz negyvenöt novemberében érkezett vissza a szülővárosába, ahonnan elvitték. Mint írja, hazatért, hátha életben talál valakit a családjából.
Miért várt hat hónapig? Az egészségi állapota, pontosabban a tífuszból való felépülése miatt. Már haldokolt ugyanis, amikor a Bergen-Belsent felszabadító egyik angol katona észrevette, hogy a holtak között valaki megmozdul.Tovább
óth Gábor Ákos
Az örökség
Amikor a kopogásra kitártam a nyaraló roskatag bejárati ajtaját, mintha a magyar kártyából ismerős Ősz tekintett volna rám, csak nőben.
– Mit óhajt – reccsentem rá meglehetősen barátságtalanul, s nem csak azért, mintha az összes többi évszak grafikáját jobban kedvelném. Történetesen az ősszel mindig csak a gond volt: a szüret számomra, így, túl a hetvenen már inkább nyűg, mint várakozással teli izgalom.
– A hirdetés... – lehelte a kortalanságát diszkréten viselő asszony egy gyümölcstálra hajazó kalap alól, mint aki egy másik kor üzenetét kézbesíti. Na persze, Tasnádi ügyvéd újabb machinációja, gondoltam, természetesen az én pénzemen. Még hogy házvezetőnő... Hívjuk inkább kápónak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.