AZ ÁL- ÉS A MÉDIAESEMÉNYEK ARRA FIGYELMEZTETNEK, HOGY A MÉDIA NEM A VALÓSÁG PASSZÍV KÖVETŐJE, HANEM AKTÍV FORMÁLÓJA

QUBIT
Szerző: BAJOMI-LÁZÁR PÉTER
2022.09.27.

Az az elvárás, hogy a média minden körülmények között legyen hiteles, praktikusan teljesíthetetlen. Ez pedig már nem a média hibája, hanem a közönségé, amelynek várakozásai nincsenek összhangban a lehetőségekkel.

A közönség azt várja a hírmédiától, hogy hitelesen („tárgyilagosan”, „tényszerűen”, „objektíven”, „semlegesen”, „pártatlanul”) tudósítson a világ eseményeiről. E várakozás mögött az a közkeletű nézet húzódik meg, hogy a média „tükör” vagy „ablak a világra”, amely azt mutatja meg, ami „odakint”, a médiától függetlenül történik. A média és a valóság viszonya azonban ennél bonyolultabb – még akkor is, ha most figyelmen kívül hagyjuk azokat a nyilvánvaló eseteket, amikor a média szándékosan manipulál, vagyis álhíreket terjeszt, egy nem létező valóságot mutat meg. Vannak ugyanis olyan esetek is, amikor nem a média követi a valóságot, hanem a valóság követi a médiát. Ilyenkor áleseményekről, illetve médiaeseményekről beszélhetünk...

ITT OLVASHATÓ