2022. szeptember 17., szombat

A SZANKCIÓK LEGALÁBB KÉT ÉVTIZEDES STAGNÁLÁSBA KÜLDIK AZ OROSZ GAZDASÁGOT

G7.HU / PODCAST
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.09.17.


Még 2021-ben sem haladta meg az orosz gazdaság a 2010-es teljesítményét, de a következő években már a szinten maradással sem számolnak az orosz kormányzati elemzések sem. A kiszivárgott orosz kormányzati várakozások szerint is 8-11 százalékos lesz 2022-ben a gazdasági visszaesés.

Nemcsak a visszaesés mértéke nagy, de a kilábalásra sincs sok esély. A közepes forgatókönyvek szerint 2028-ra tudja majd csak elérni a gazdaság a 2021-es teljesítményét, ami még mindig a 2010-esnek felel meg. Rosszabb esetben 2030-ra sem tartják esélyesnek a visszaerősödést.

A gazdaság mélyebb elemzése azt mutatja, hogy az orosz gazdasági modell szinte minden eleme nehéz kihívásokkal küzd. Mindez lényegében több évtized elvesztegetett növekedést jelent – emelte ki Tóth-Czifra András a G7 Podcast e heti adásában.

Az orosz lakosság többségének a hanyatló életszínvonal nem lesz újdonság, mivel
a reáljövedelmek évek óta stagnálnak, vagy esnek


– mondta Tóth-Czifra András New Yorkban élő politikai elemző, aki a Center for European Policy Analysis kutatójaként Oroszországgal foglalkozik.

A változások nagyon eltérően hatnak Oroszországban iparáganként, régiónként. A szankciók hatásai egyes iparágakban már nagyon is érezhetők, különösen nyár óta, még ha az alkalmazásban állók száma egyelőre tömegesen nem is indult csökkenésnek. A gazdasági hatások folyamatosan érezhetőbbek lesznek, ráadásul elsőre meglepő területeken is.

A földgázexport visszaesése egyrészt a központi kormányzat bevételeit csökkenti közvetlenül, amit egyelőre a magasabb árak kompenzálnak – bár a napokban jelentősen esni kezdett a földgáz piaci jegyzése a holland gáztőzsdén.

A kisebb értékesítési mennyiség, a G7-államok* által belengetett olajár-sapka pedig az orosz energiapiacra is jelentős hatással lesz. Az orosz gazdaság ugyanis függ az olcsó energiaáraktól, amit csak úgy tud a Gazprom a hazai fogyasztóknak biztosítani, hogy jelentősek a külföldi bevételei. Már meg is jelentek az első hírek arról, hogy nehézségek lehetnek az olcsó hazai energia biztosításával.

De miért fontos, hogy mennyibe kerül az orosz fogyasztóknak a földgáz vagy éppen a villamosenergia? Oroszország alapvetően nyersanyagexportálásra rendelkezett be. A legtöbb lelőhely több ezer kilométerre van a tengeri kikötőktől, így igen sok energia kell azoknak a hajókhoz juttatásához. Ha drágább a hazai energia, drágább a vasúti áruszállítás, jelentősen csökken az orosz ércek vagy a szén versenyképessége, amennyiben egyáltalán lehetséges a tengeri export a jelenlegi szankciók mellett.

A szankciók az exportálható mennyiségeket is érdemben csökkentik. Különösen a földgáz esetében igaz ez, ahol egyszerűen nincs infrastruktúra, amivel másnak tudnák eladni azt az évi 150 milliárd köbmétert, amit eddig Európának adtak el. Kína felé a Szibéria ereje vezeték évi 38 milliárd köbméter kapacitású, de csak 18 milliárdot exportálnak idén.

A cseppfolyósított földgáz szállításához szükséges infrastruktúra még ehhez képest is elenyésző, európai és amerikai technológia nélkül pedig nem sok esély van még középtávon sem ezt érdemben fejleszteni. De még ha mindez sikerülne is, az Északi-tengeren a gázexporthoz szükség van jégtörőhajókra, amiket szintén nem tudnak megfelelő minőségben beszerezni és fenntartani nyugati technológia nélkül.

A szankciók tehát jól működnek, és sokkalta nagyobb hatásuk lesz, mint Európában. Németországban a Kieli Világgazdasági Intézet legfrissebb előrejelzése szerint még az Északi Áramlat teljes leállítása estén is csak 0,7 százalékos recesszió várható Németországban 2023-ban, majd 2024-re már ismét 1,7 százalékos bővülést várnak...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.