A HUSZONKETTES CSAPDÁJÁBAN: HA ORBÁN HELYREÁLLÍTJA A JOGÁLLAMOT, FELROBBAN A RENDSZERE

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2022.09.18.

„Ha az unió a pénzcsapok megnyitása előtt végül megvárja, hogy a beígért intézkedések ténylegesen beépüljenek a magyar jogrendszerbe, akkor ki fog derülni, hogy az orbáni rendszernek immár 13. éve semmi köze sincs az uniós jogállamisághoz és uniós alapértékekhez. Az egyik szétveri a másikat, azaz vagy nem építik be a jogrendszerbe, vagy ha beépítik, akkor azok szétrobbantják a rendszert.” Erre hívja fel a figyelmet Inotai András. A közgazdász professzor szerint, ha nem jut a kormány az év vége előtt uniós forráshoz – s erre jó az esély –, akkor a két számjegyűvé duzzadó költségvetési hiány betöméséhez a nemzetközi pénzpiacokhoz kell fordulni, ahol duplán annyiért tudnak csak kölcsönt felvenni.

– Egyre több „fronton” látványos a Magyarország és az EU küzdelme, aminek a tétje az, hogy kap-e uniós forrásokat Magyarország, ha igen, mennyit és mikor. Egyre sanszosabb, hogy még ha kapunk is pénzeket, jóval kevesebbet, mint kaphattunk volna. Orbánék lassan már fűt és fát is ígérnek, de kérdés, sikerülhet-e megvezetniük Brüsszelt. Ön szerint?

– Úgy tűnik, az unió 12 év után végre az értékek talajára állt. Eddig a mosolydiplomácia mentén azt követte, hogy „majd jók lesztek, azért adunk előre pénzt, nincs szó arról, hogy kiléptek, tudjuk, hogy sok minden nem jó, de megjavítjuk”. Most azt gondolom, sőt, azt is látom, hogy eljutottunk egy vízválasztóig. 12 éven keresztül ment az unióval a mosolydiplomácia, 12 éve szabdalja fel a jogállamisági kritériumokat az Orbán-kormány.Először lazán, majd, mikor látta, hogy nincs következmény, s hogy lehet még tovább is menni, hiszen nincs retorzió, akkor egyre drasztikusabban, aztán pofátlanul odaállnak, és számon kérik az uniótól, hogy miért vádolják meg őket. Most jött el az a pillanat, amikor rádöbbennek, hogy nem lehet mindent lenyeletni az unióval. Szeretnék emlékeztetni arra, az Európai Unióba történő belépésünk alapfeltétele volt, hogy eleget teszünk a csatlakozási feltételeknek, amelyek alappillére nem gazdasági, hanem jogállamisági és értékrendbeli volt. Mi ezt akkor elfogadtuk, s csatlakoztunk az unió demokratikus alapértékeihez, amelyek egy része globális, másik része uniós. A korábbi déli, illetve az északi és osztrák bővítés kapcsán általános volt a két, illetve egy évtizedes tapasztalat, hogy ha egy ország tagjává válik az EU-nak, akkor folyamatosan tiszteletben tartja az uniós alapjogokat, sőt, ha kell, tovább is erősíti azokat. Ez azonban az úgynevezett keleti bővítéssel egyes országok esetében nem ment, s ebben mi – sajnos – kiemelkedő úttörők voltunk...

ITT OLVASHATÓ