Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.09.08.
A műsor azzal kezdődött, hogy a mívesen pödrött bajszos műsorvezető elmondta, hogy a Nézőpont Intézet felmérése szerint míg 2019-ben a megkérdezett felnőttek 58%-a vallotta magát vallásosnak és az egyházi tanítás követőjének, illetve a maga módján vallásosnak, addig 2021-ben már a megkérdezettek 74%-a vallotta ugyanezt. Mi az emelkedés oka, mi van a számok mögött – kérdezte a bajszos. A Nézőpont Intézet elemzője így válaszolt: „Örömhírként lehet elmondani, hogy az emberek felbátorodtak, s vállalják a vallásukat.”
Nos, „örömhír” egy gyermek születése, a nagymama felépülése, a gyermek egyetemi felvétele stb., de egy szociológus (azaz „szociológus”) ne örömhíreket közöljön, ez a négy evangélium dolga, hanem adatokat, amelyeket konzekvensen és pártsemlegesen igyekszik értelmezni. Ha tudható, hogy számára mi az örömhír, máris – teljes joggal - megrendül a bizalom az általa szállított számokban, tényekben, adatokban.
Azzal pedig mit akar mondani a Nézőpont Intézet roppant mód felkészült szociológusa, hogy az emberek „felbátorodtak”? Ezt vajon milyen adatokból olvassa ki? Felbátorodtak? És ha épp ellenkezőleg: elbizonytalanodtak és megfélemlítették őket, melynek következtében minden igyekezetükkel csak megfelelni kívánnak, vagyis a megfelelési kényszer vezeti a válaszadók nagy részét. Kivált egy olyan politikai hatalom regnálása alatt, amely a (keresztény) nemzethez való tartozás egyik legfőbb kritériumát épp a vallásban, a vallási elköteleződésben látja. Mindez azonban fel sem merült, de hisz nem is voltam ott.
Aztán végképp nézhetetlenné válik az agitprop duma: 2010 előtt (!!!) nem vállalták az emberek a vallásosságukat, ám 2010-ben „tendenciaváltás” történt, s olyan jobboldali-konzervatív kormány került hatalomra, amely támogatja az egyházakat, ezért az emberek egyre nagyobb bátorsággal (!!!) vállalják vallásosságukat. Vagyis bátorság és nem politikai konformizmus.
Aztán egyikük közli, hogy 1945-től 1990-ig létezett az a kommunista rendszer, amely kifejezetten tiltotta a vallásgyakorlást. 1990-ig! Végül megállapodnak abban, hogy az, aki „a maga módján vallásos”, az „nem vállalja a hitét”, az „ciki”, az „avítt”, „kaotikus”, de azért mégis jó (!!!), mert „megnyitja az embereket az Isten felé.”
Ezen a ponton kikapcsoltam a műsort. A felkészületlenség és az ostobaság esete a szemérmetlen pártszolgálattal. Egyébként a műsor három vendége közül egy a Nézőpont Intézetből érkezett, kettő a Közszolgálati Egyetemről.
Épp, mint az adott tévé: közszolgálati.
Épp, mint az adott tévé: közszolgálati.
Tényleg kacagni való.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.