Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.09.22.
Nagy butaság azt mondani, hogy mi Oroszországot támogatjuk – így nyilatkozott a litván LRT-nek Romulusz Ruszin-Szendi altábornagy. A háború mai állása alapján pedig túl korai kijelenteni, ki fog győzni, mert nem szabad lebecsülni az oroszok képességeit. Mi békepártiak vagyunk, ezért nem segítjük fegyverrel az ukránokat és tekintettel vagyunk a 150 ezer kárpátaljai magyarra is – értelmezte a magyar álláspontot. Bejelentette, elértük a kitűzött célt, hogy a katonai büdzsé kiteszi a GDP 2%-át. Miért ne csatlakozhatna Ukrajna a későbbiekben a NATO-hoz? – teszi fel a kérdést kérdésre válaszolva az altábornagy azok után, hogy kisebbségi ügyekre hivatkozva hazánk mindig akadályokat gördített Ukrajna NATO- kapcsolatainak kiépítése elé. Szerinte a NATO is elég egyértelművé tette, hogy a közeljövőben erre nem kerül sor.
Szijjártó Péter a lengyel TVP World csatornának adott interjút, s ebben a lengyel-magyar két jóbarát teóriát fejtegette, hiszen történelmi szálak kötik össze a két országot. 1000 éves ez kapcsolat, amit testvérinek kell nevezni – fogalmazott. Örülünk a lengyel sikereknek és kölcsönösen segítjük egymást – mondta. Az energiaválságról folyó vita szerinte át van politizálva és ideológiailag is túlfűtött, s mindent megteszünk azért, hogy ne a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát. Megint csak azt mondta, hogy mind földrajzilag, mind infrastuktúrálisan nincs más lehetőség Magyarország számára, mint az oroszoktól beszerezni a gázt és az olajat. A háború okozta két ország közötti álláspont kapcsán úgy fogalmazott, hogy mint NATO-tagok mi is mindent megteszünk Európa biztonsága érdekében. 1 millió menekültet fogadtunk, láttuk el őket mindazzal, amire szükségük volt – jelentette ki a külügyminiszter. Nemrég német védelmi iparági cégek kezdték meg működésüket hazánkban – tudtuk meg. Megerősítette, mi beengedjük az oroszokat a schengeni határon át, de megérti és tiszteli a magyarral szembeni, eltérő álláspontokat, mert ez az adott ország belügye. Másrészről – szemben esetleg Finnországgal és a többiekkel, Magyarországra nézve az oroszok nem jelentenek fenyegetést – állította Szijjártó.
A Hungary Today angolnyelvű híreit nem szoktam szemlézni, hisz az a kormánypárti híreket propagálja, de ezúttal kivételt teszek, miután kiderült a Kossuth Rádió tudósítója Floridába ment egy konferenciára, hogy ott Rod Dreherrel készítsen interjút, aki az amerikai konzervatívok véleményvezérének számít, de csak trumpista körökben. Az interjúból megtudjuk, októberben Magyarországra költözik, a Danube Intézetnél fog dolgozni, hogy amolyan trumpista hálózatot kezdjen kiépíteni Magyarországon és összekösse a két országot ezen ideológia alapján. Elmondta Dreher azt is, nem tud elég hálás lenni Orbánnak, hogy milyen sokat tesz az amerikai konzervatizmus megújításáért.
Az orosz nyelvű RuNews24 beszámol tömérdek orosz hírportállal egyetemben arról, amit Menczer Tamás államtitkár mondott, miszerint Európa jobban szenved az Oroszország ellen kiszabott szankcióktól, mint maga a célország. Merthogy a brüsszeli vezetők nincsenek tisztában a realitásokkal, rosszul ítélik meg a háborús helyzetet. Át kellene tekinteni újra a szankciókat és hatékonyságukat és annak megfelelően cselekedni. Az orosz portál idézi Orbán korábbi kijelentéseit is, miszerint: a 11 ezer uniós szankció közül egyik sem vezetett a várt eredményhez. S hogy jellemezte a helyzetet a magyar kormányfő: az európai energetikai törpék vetnek be büntető intézkedéseket az orosz energetikai óriással.
Ahol a legjobban fáj, ott ütik Orbánékat – erről ír az uniós pénzek megvonása kapcsán Orbánról a Die Zeit. A cikk egyik alapvetése, háború idején Brüsszel nem tűnhet gyengének, márpedig az, ha éveken át megtűrte, és csak nézte, miként erősödik meg a magyar autokrata rendszer – a gyengeség jele. Az a 7,5 milliárd Euro kis pénz egy országnak, de hatalmas összeg Orbánnak. Nem csoda, hogy büntet és éppen így. Ám megjegyzi, hogy az ígérgetésekkel csak időt akar nyerni a magyar kormány. Hogy például Giorgia Meloni hatalomra kerüljön Olaszországban, aki Lengyelországhoz hasonlóan segíteni fog Orbánnak. Igaz, most, a választási kampány végefelé elég elutasító a Kremllel szemben. Sőt, talán még régi jó barátjában, a lengyel kormányban sem bízhat igazán, ha a kohéziós alapok 65%-ának megvonásáról van szó. A Die Zeit szerint Orbán sokkal gyengébb és elszigeteltebb, mint amilyennek látszik, így az EB kezdeményezése a lehető legjobb időzítés. Persze végül mégiscsak a magyar szavazók döntenek, ki kormányozza őket és nem Brüsszel. Utóbbi legfeljebb nyomást gyakorol a kormányra. Mindenesetre nem árt, ha tudják ellenfelei, hogy az Európai Unióból nem lehet tréfát űzni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.